Kötet, Fezejet

  1    I,      I|          másikat pénzért? Én pedig senki fiáért sem koplalok.~ ~Végre
  2    I,      I|             hogy a rákot megfőzik, senki sem irtózik, az asztalra
  3    I,      I|          az asztalra tett csigától senki sem szalad el, pedig azok
  4    I,      I|      idegen úr a terembe; az ajtót senki sem őrizte, csak akkor vették
  5    I,      I|           a pillanatban. Ne vegyen senki lélegzetet sem többet ebben
  6    I,     II|        önnek örökségével visszaél, senki sem más, mint önnek nagybátyja
  7    I,     II|       örökös egyedül ön lehet?~ ~– Senki más nincs, ki Kárpáthy János
  8    I,     IV|        elhízott kövér ember, kiről senki sem tenne fel annyi mozgékonyságot,
  9    I,     IV|         elmondok, de kikötöm, hogy senki bele ne szóljon a beszédembe!~ ~
 10    I,     IV|    nyomorult pajta, melybe azelőtt senki sem járt más, mint matrózok,
 11    I,     IV|              Monsieur Oignon pedig senki sem volt más, mint a claque
 12    I,      V|         múlt harminc éve – és most senki sem emlékszik róla többé.~ ~
 13    I,      V|            használ. Beteg embertől senki sem fél. Ha egészséges volnál,
 14    I,     VI|        hanem gentlemaneket nem fog senki csúffá tehetni, most takarodjék
 15    I,    VII|        Pedig már szeptember elején senki sem beszélt egyébről, mint
 16    I,    VII|            utánok a körülállóktól, senki sem ismeré, pedig úgy szerette
 17    I,    VII|            tűz közé fogja követni, senki meg sem mozdult; ekkor azt
 18    I,    VII|          van előle rejtőzni? Nincs senki, aki őt ismerte volna, hogy
 19    I,    VII|     mögötte, s nem sértheti őt meg senki. Túlnan egy haloványsárga
 20    I,    VII|        Igérte-e, hogy visszajön?~ ~Senki sem emlékezett rá.~ ~– Milyen
 21    I,    VII|            epedő kíváncsisággal.~ ~Senki sem tudta megmondani. Kikerülte
 22    I,    VII|     váratlan volt mindenkire, hogy senki sem felelt rá.~ ~Azonban
 23    I,   VIII|             Engem nem kapott rajta senki.~ ~– De ilyenformán a te
 24    I,   VIII|            ló, és sohasem látta őt senki holtrészegnek.~ ~Ilyen ripők
 25    I,   VIII|           az esküdtek kérdésére.~ ~Senki sem ismeré a legényt. Szép,
 26    I,   VIII|         ragadja veszendő lovagját. Senki, senki sem ért még csak
 27    I,   VIII|          veszendő lovagját. Senki, senki sem ért még csak közel is
 28    I,   VIII|           ki lesz akkor? A koronát senki sem vette észre a földön,
 29    I,   VIII|           úri társaságnak, ivásban senki sem haladta túl, a poharat
 30    I,   VIII|        dali kalandort, kiről ugyan senki sem tudta, hogy jószágai
 31    I,     IX|   szúrhatja, és azt e bántás ellen senki sem védelmezheti.~ ~Ha bátyja
 32    I,     IX| köszmétebokrok * között, majd hogy senki sem érkezik, kezdi észrevenni,
 33    I,      X|         név olyan sok emberé, hogy senki sem veheti magára.~ ~Az
 34    I,      X|            tán uzsoráskodik is, és senki iránt sincs olyan gyűlölettel,
 35    I,      X|  paradicsomi elűzetés átka fogott, senki sem dicsekedett haladásával,
 36    I,      X|           dicsekedett haladásával, senki sem tudakozódott a másik
 37    I,      X|    hallatszik az ajtón, s minthogy senki sem felelt rá, a kocogás
 38    I,      X|            lett, sohasem tudta meg senki. Némelyek azt állíták, hogy
 39    I,     XI|        nyitva, a bútorok elhordva. Senki sem tudta, hová ment, éjszaka
 40    I,    XII|            sincs előlük biztosítva senki.~ ~Kétségbeesett keservében
 41    I,    XII|        mindenki tudta e titkot, de senki sem beszélt felőle. A két
 42    I,    XII|         megnyugtató volt, hogy még senki sem tud felőle semmit, tehát
 43    I,    XII|        ismeretlen munkásnak, kiről senki sem tud semmit?~ ~E levél
 44    I,    XII|       szegény mesterlegényt bizony senki sem szándékozott agyonlőni,
 45    I,    XII|        lövés előtt nemigen szokott senki a saját sorompójáig lépni,
 46    I,    XII|            nem tudja megmagyarázni senki.~ ~Egy lövés eldördült,
 47    I,   XIII|       lakhelyén, aholott nem lakik senki más, mint az ő vendégei,
 48    I,   XIII|          számkivetett egéren kívül senki sem háborgat, azokat sem
 49    I,   XIII|       sohase kopogtasson ott, mert senki sem felel. Végre az archívumba
 50    I,   XIII|     előállítani zöld üvegnél, amit senki sem vesz.~ ~Fenyőerdőt ültetett
 51    I,   XIII|            vagy te, Palkó. Hát más senki sincs itt?~ ~– Más? Más?
 52    I,   XIII|       imádkozni, addig nem pipázik senki.~ ~– Úgy! Biz igazad van.
 53    I,   XIII|         abból egy szót sem hallott senki, olyan halkan mondta.~ ~
 54    I,   XIII|           Miska. Horhi Miska mellé senki sem mert ülni, mert istentelenségeket
 55    I,   XIII|        lesz benne; találgatták, és senki sem találta ki.~ ~Egyszerre
 56    I,   XIII|         azok ereiben, akik látták. Senki sem mozdult helyéről néhány
 57    I,   XIII|           elkezde kifelé hátrálni. Senki sem foghatta meg ezt; máskor
 58    I,   XIII|            acélkézzel tartá fogva. Senki sem merte magát közbevetni,
 59    I,   XIII|       voltak számlálva pillanatai. Senki sem merte neki ígérni a
 60   II,    XIV|          értelmes beszédeket tart; senki sem tudja elképzelni, mi
 61   II,    XIV|            magoktól! Engem nem fog senki nőül kérni, akiért én önöket
 62   II,    XIV|            az életen keresztül, és senki sem tud boldog lenni, és
 63   II,    XIV|        közöttük választottja! Nem, senki sem szeretheti őt oly igazán,
 64   II,     XV|     titokban volt még tartva, hogy senki nem tudhatott az érdekelteken
 65   II,     XV|            rágalmazta leánya előtt senki, s Fanny sokkal jobb lelkű,
 66   II,     XV|          magyar ember nem térdepel senki előtt, még ha koldus is,
 67   II,     XV|          néha az egész ebéd felett senki sem szólt egy szót is, mintha
 68   II,     XV|            mindkettő ágyban fekve; senki, semmi nem zavarhatja a
 69   II,     XV|          pénz, azt bizony bolondul senki sem dobja ki, az akárkitől
 70   II,     XV|           koldus lehet becsületes, senki sem ügyel rá. Még most fiatal
 71   II,     XV|      mellette, a fedett ablakon át senki sem látja őket, az öt sárkány-paripa,
 72   II,     XV|        Nála nem szégyellheti magát senki, mert ő valóban hódol az
 73   II,     XV| csoportozatok közé, teát főz, amit senki sem ért jobban, és mindenkit
 74   II,    XVI|           visszadugja.~ ~E percben senki sem állt közte és Fennimor
 75   II,  XVIII|            gyönyörűségére.~ ~Nincs senki, akitől egy őszinte szót
 76   II,  XVIII|            meg fogja szégyeníteni, senki sem volt jelen, aki előtt
 77   II,  XVIII|      eldugják egy hombár alá, ahol senki rá ne találjon.~ ~Végre
 78   II,  XVIII|            az anyát nem pótolja ki senki.~ ~Azokból a sötétben rászegzett
 79   II,  XVIII|             bizonyára nem pótolhat senki. Senki. Senki. Megvallom,
 80   II,  XVIII|      bizonyára nem pótolhat senki. Senki. Senki. Megvallom, hogy
 81   II,  XVIII|         nem pótolhat senki. Senki. Senki. Megvallom, hogy én sem.
 82   II,    XIX|        mint garde des dames-ot * , senki sem szólná meg őket érte.
 83   II,    XIX|          mindenkinek igazat adnak, senki címét el nem felejtik, és
 84   II,     XX|           ügyes elrendezés fölött, senki sem érzé magát feszesen,
 85   II,     XX|    gyűlésteremben, azt, úgy vélem, senki sem fogja különösnek találni,
 86   II,     XX|            agara ne volna? (Nincs! senki!) Ismerünk-e csak egy nevezetesebb
 87   II,     XX|       vissza?”~ ~Miután ilyen okot senki sem bírt felfedezni, folytatá
 88   II,    XXI|           vártak rájok a teremben; senki sem kényeskedett most, hiszen
 89   II,    XXI|         ájulni olyankor.~ ~Azonban senki sem esett le a lórul.~ ~
 90   II,    XXI|     megigazítani.~ ~E pillanatban, senki sem tudja honnan termett
 91   II,    XXI|        előtte, és meghalna ott, és senki sem tudná, miben halt meg.
 92   II,   XXII|        tanácskoztak, gyógyították, senki sem tudta, mi baja. Az nagy
 93   II,   XXII|         nagy hiba, hogy a szíveket senki sem tudja gyógyítani.~ ~
 94   II,   XXIV|           se merjen ellened véteni senki.~ ~– S adok-e az ellenkezőre
 95   II,    XXV|           szeretlek, és nem tiltja senki, hogy szeresselek.~ ~Ezzel
 96   II,    XXV|           csendesen sitteg-suttog, senki sem tudja, mit.~ ~– No jer
 97   II,    XXV|          És mit használ neki, hogy senki sem tudja, ha ő maga érzi,
 98   II,   XXVI|        elfeledkezve magáról. – Ezt senki sem fogja hinni. Azon nő
 99   II,  XXVII|      szerelemről – a föltámadásig… Senki sem fogja őt többé felkölteni…~ ~
100   II,   XXIX|         félig megírt levél, melyet senki sem olvasott. Százszor bejöttem
101   II,   XXIX|         jegyezhesse.~ ~Abból, hogy senki sincs jelen a nábob nagyságos
102   II,   XXIX|         ült ott a beszélő mellett; senki sem veheti észre rajta,
103   II,   XXIX|          egymást átölelve, mialatt senki sem szólt egy szót is.~ ~
104   II,   XXIX|          az az ügyvédnek marad, és senki azt adósság fejében le nem
105   II,    XXX|          helyett szomorúak jöttek. Senki sem maradt el a régi ismerősök
106   II,   XXXI|         akkor született, midőn már senki sem várt reá, s születésével
107   II,   XXXI|             Mint látjuk, e percben senki sem oly nevetséges ember –
108   II,   XXXI|            Abellino.~ ~Abellinóról senki sem tartá érdemesnek tovább
109   II,   XXXI|     Megparancsolá még azt is, hogy senki a más feleségére rá ne merjen
110   II,   XXXI|           valamennyien.~ ~És nincs senki itt, aki vagy egy poharat
111   II,   XXXI|           hogy őtet észre ne vegye senki, azután nem bánja, ha meghal –
112   II,    Veg|         bizonyos, hogy engemet még senki sem támadott meg, aki magában
113   II,    Veg|          irányregényt azon időkből senki hálátlanság és ismeretlenség
114   II,    Meg|       basákat, magyar dinasztákat; senki sem cáfolhatott meg, hogy