Kötet, Fezejet

 1    I,      I|                ha a kenyerünk elfogy, hol kapunk másikat pénzért?
 2    I,      I|              csak néha-néha hőköl fel hol egyik, hol másik, hol mind
 3    I,      I|        néha-néha hőköl fel hol egyik, hol másik, hol mind a kettő,
 4    I,      I|             fel hol egyik, hol másik, hol mind a kettő, aszerint,
 5    I,      I|           kívánta megörökíttetni.~ ~– Hol van Gyárfás? Hol kuttog
 6    I,      I|  megörökíttetni.~ ~– Hol van Gyárfás? Hol kuttog a poéta? – kiálta
 7    I,      I|               verset erre a csárdára, hol az emberek nem kapnak enni.~ ~
 8    I,      I|               úr kicsoda? Honnan jön? Hol lakik?~ ~– Bírok itten,
 9    I,      I|               azt kérdené az úr, hogy hol fog az éjjel hálni, mert
10    I,      I|         amihez ő hozzáért! Kocsmáros! Hol van az úr? Ami ebben a szobában
11    I,      I|              hogy magát meg ne hűtse; hol van a nagyságos úr lábtarisznyája?
12    I,     II|               les aristocrates!” * ~ ~Hol, merre hányódott-vetődött
13    I,     II|          villáinak kiváltságos helye, hol minden rongyos millionaire-nek
14    I,     II|           rejtett tavakba folydogált, hol szép fehér hattyúk úszkáltak
15    I,     II|               Amerikából tért vissza, hol az egész utat a harmadik
16    I,    III|     státusférfiak csak ott születtek, hol a nagy költők, s egy nép
17    I,    III|            most jó alkalmam volna rá. Hol vannak azok a magyar főurak?~ ~–
18    I,     IV|             boulogne-i erdőcskében, * hol neki csinos kis villája
19    I,     IV|           király ordáliákat * rendel, hol a vádlottnak meg kell jelenni
20    I,     IV|         állíttatik egy kategóriába, s hol eddig a helyes deklamáció,
21    I,     IV|           kérdé Abellino odafordulva, hol Rudolf és társai álltak
22    I,      V|            meghívatott Oroszországba, hol a szépművészeteket bálványozó
23    I,      V|               odáig viszi gondolatja, hol a művészi élet alkonyán
24    I,      V|               művésznőnek. Tehát ott, hol csak a művészet kéjeit élvezik,
25    I,     VI|               mű legszebb fénypontja, hol a mélabús áriát csak egy
26    I,     VI|            menettel egész szállásaig, hol ismét átöltözködött, hogy
27    I,    VII|              palotájába hajtatott be, hol őt a herceg mint vendéglős
28    I,    VII|              áll a La Pitié kórház, * hol a nyomor vagy bűn által
29    I,    VII|        iparkodott azokat kormányozni, hol egy ügyetlen fecskendő segélyével
30    I,    VII|          szokták beadni gyermekeiket, hol valami vénasszony viselt
31    I,    VII|            felkelt Rudolf a helyéből, hol eddig ült, s odalépett a
32    I,    VII|             az ismeretlen ifjú mostan hol jár. Most virágos mezőkön
33    I,   VIII|        görbült, feketére sülve odáig, hol az ing nem éri, azon alul
34    I,   VIII|          prókátor lett vohla belőled, hol tanultál meg ilyen folyvást
35    I,   VIII|            csak megszokott hetykeség, hol oldalt, hol hátra hajlik,
36    I,   VIII|     megszokott hetykeség, hol oldalt, hol hátra hajlik, pedig oly
37    I,   VIII|               hintók láthatóvá lőnek, hol a nép előtt elhaladtak,
38    I,   VIII|             valamijök elveszett, hogy hol keressék, s minden tartózkodás
39    I,   VIII|        elestét, míg a célhoz nem ért, hol már előre vissza kellett
40    I,   VIII|            csalni a síkra az állatot, hol könnyebben bánhatott vele,
41    I,   VIII|                vigalmaiba is átviszi. Hol nők vannak, ott ők nem tudnak
42    I,   VIII|          viszont tudott beszélni ott, hol ismét a haza atyjai hallgattak
43    I,   VIII|              sem tudta, hogy jószágai hol fekszenek, hanem azt lehete
44    I,   VIII|            Százhúszezer forinton! Hát hol és mikor találtál te ennyi
45    I,   VIII|           jószágomon fogok építtetni, hol a nyáron át lakom.~ ~Jancsi
46    I,     IX|             találkozhatik oly helyen, hol az előle meg nem szökhetik,
47    I,     IX|              előle meg nem szökhetik, hol őt vérig szúrhatja, és azt
48    I,     IX|             közvélemény sújt és emel, hol valakit kegyence vagy üldözöttévé
49    I,     IX|          közbekiáltani: – „Óh, óh!” – Hol a kifejezések kissé tűrhetlenebbekké
50    I,     IX|              aki háttal van fordulva? Hol ül ez, hol ül amaz? Ki a
51    I,     IX|              van fordulva? Hol ül ez, hol ül amaz? Ki a liberális,
52    I,     IX|             sem sétányra, sem sehová, hol sok ember szokott összegyűlni,
53    I,      X|             egész éjszakákon át, hogy hol, melyik ágában a kiadásoknak
54    I,      X|         mintha az orrát fúná.~ ~– Hát hol fekszik? – kérdé megerősítve
55    I,      X|     becsületes ember!~ ~Mayer, Mayer! Hol volt az eszed, midőn a másik
56    I,      X|               oly helyre jönni velem, hol a társaságot nem zavarjuk.~ ~
57    I,     XI|             lakott egy másik házában, hol egyszersmind raktára is
58    I,     XI|             ötödik testvérök is van. „Hol van e legkisebb testvér?”
59    I,     XI|            tartózkodik, hogy mikor és hol lehet őt látni. Ah! ez több
60    I,     XI|       fölkeressük, fölszaglásztatjuk, hol vannak ártatlan, ismeretlen
61    I,     XI|        országgyűlési terem karzatára, hol Krammné megmutatá neki titkos
62    I,     XI|              mondta meg, hogy ezentúl hol keressék.~ ~ ~ ~
63    I,    XII|          marcona tekintettel.~ ~– Hát hol van a mester?~ ~– E bizalmával
64    I,    XII|             de távol volt ő, ki tudja hol, ki tudja merre, s az imádó
65    I,    XII|               Azzal felült a hintóba, hol Rudolf és Miklós vártak
66    I,   XIII| Nyíregyházáról.~ ~Az úriabb körökben, hol boldogtalan férjek feje
67    I,   XIII|             mindezek itt volnának is, hol maradna az otthoni úri kényelem,
68    I,   XIII|               ázott kukoricacsősztől, hol itt a talpadi erdő? Ahol
69    I,   XIII|         közügyekre csak ott áldozott, hol neve dicsőítteték, hol patrónusi
70    I,   XIII|                hol neve dicsőítteték, hol patrónusi szerepet viselhetett,
71    I,   XIII|     viselhetett, s oly vállalatoknál, hol az áldozatot csupán hazafiság,
72    I,   XIII|             fiskálist.~ ~Nem tudatik, hol fogá ki a vízből ezt a jeles
73    I,   XIII|         fokhagymát, mert elcsapom. De hol juthat hozzá, mikor az egész
74    I,   XIII|         tulajdon szekerén jött. Vajon hol lophatta?~ ~– De nagy bolond
75    I,   XIII|             az úri vendégek a kertbe, hol az egybegyűlt parasztság
76    I,   XIII|         magyarázó hangon Jancsi úr. – Hol van ennek a lyánnak az apja?~ ~
77    I,   XIII|     boszontani vélte őt e hírrel.~ ~– Hol van ő? Hol maradt? Mért
78    I,   XIII|              e hírrel.~ ~– Hol van ő? Hol maradt? Mért hagytad el? –
79    I,     Sz|               Velence híres színháza, hol sok neves operát mutattak
80   II,    XIV|          aludni, és álmodnak ébren.~ ~Hol jártak a szűz lélek tétova
81   II,    XIV|             sohasem éri el egymást.~ ~Hol lehet most ő, az ismeretlen –
82   II,     XV|             megmagyaráztatta magának, hol lakott az, akiről azt lefestették,
83   II,     XV|         azután sikerült neki kitudni, hol vagy, meglátott, s azóta
84   II,     XV|             még a vőlegény, János úr! Hol van a János úr, hová lett
85   II,   XVII|              a kárpátfalvi kastélyba, hol a társulat megalakultnak
86   II,  XVIII|           boszontó környezet elől. De hol, de kinél? Egy szív sincs
87   II,  XVIII|     átszárnyalt a családi archívumba, hol a fiskális és Varga uram
88   II,  XVIII|                Meg nem foghatta, hogy hol vettek ezek az emberek annyi
89   II,  XVIII|           érünk, mert nem tudod, hogy hol méltóztatik éppen egy-egy
90   II,    XIX|         asszonynál, ha azt sem tudná, hol kezdjen mindezekhez. Flóra
91   II,    XXI|              állatot!~ ~– Hát a Matyi hol van? – kérdé Fanny széttekintve.~ ~–
92   II,   XXII|          menni.~ ~– Hová? Parancsolj, hol fogod magadat legjobban
93   II,   XXIV|           Szentirmayné Kárpáthynéval, hol férje számára a megyeháznál
94   II,   XXVI|              Kecskerey úr megérkezte. Hol volt, merre járt Kecskerey
95   II,   XXVI|            Beszéltek róla a hírlapok. Hol volt, merre járt, mely úri
96   II, XXVIII|           Mármost mehetünk, uram.~ ~– Hol akarja ön az éjt tölteni?
97   II,    Meg|          mikor a Hétköznapokat írtam, hol a képzelem, hol az életismeret
98   II,    Meg|  Hétköznapokat írtam, hol a képzelem, hol az életismeret ragadta magával