Kötet, Fezejet

1    I,      X|      az esze állva maradt, egy gondolatnak nem volt ura. Csak azután
2   II,  XVIII| állhatta meg, hogy ezt igen  gondolatnak ne találja, s egészen őszintén
3   II,    XXV|      nem vallott, nem keresett gondolatnak, amidőn egyszerre lépteket
Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC
IntraText® (VA2) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2010. Content in this page is licensed under a Creative Commons License