Kötet, Fezejet

 1    I,      I|        sokat kellett instálni egy kis gorombaságért, és semmit
 2    I,      I|              szolgálok inkább egy kis cigánypecsenyével.~ ~– De
 3    I,      I|           egér olyan szép, kedves kis állat, én meg nem foghatom,
 4    I,      I|          is ügyesebb; olyan finom kis orra van, csinos kedves
 5    I,      I|        szólt:~ ~ ~„Mily kicsiny a kis egér, de cigány torkába
 6    I,      I|    körülbelől oly alakú, mint egy kis pléh casserole, * oly keskeny
 7    I,     II|      Watts urat.~ ~A bankár előtt kis kínai porcelán asztalon
 8    I,     II|   kórjeleket. Tehát van önnek egy kis indigestiója, * mintegy
 9    I,    III| határozott ajk, mely fölött rövid kis bajusz pelyhedzik; ha olykor
10    I,    III|           csörtető folyam közepén kis szigetecskével, hová csak
11    I,    III|           s Rousseau sírjához két kis vízágon keresztül apró csónakokon
12    I,    III|         felhőszakadás, elhordta a kis patak martjait, * elöntötte
13    I,     IV|          annyira sem ment, hogy a kis Petit-pas-nak * szemébe
14    I,     IV|       Saint-Michel, hogy a kedves kis őzlábú táncosnő közelébe
15    I,     IV|        jámbor fiú – beszegődött a kis táncosnéhoz –inasnak.~ ~–
16    I,     IV|           Tehát a fiú inas lett a kis Petit-pas-nál – nevetett
17    I,     IV|          Halljuk!~ ~– Egy napon a kis Petit-pas-nak légyottja
18    I,     IV|    erdőcskében, * hol neki csinos kis villája van isten kegyelméből.~ ~–
19    I,     IV|       feddőleg a márki. – Tehát a kis táncosnőre valami pásztoróra
20    I,     IV|            A tábornok megjelen, a kis Petit-pas két terítékre
21    I,     IV|   porcelánt a földre ijedtében. A kis Petit-pas pedig elkezde
22    I,     IV|           ön ugyebár azt a kedves kis vaudeville-t: * „La belle
23    I,     IV|        elejtett medvén egy kedves kis kuplét, melyet már minden
24    I,     IV|        melegségben, aztán egy-egy kis véletlen intermezzo mindig
25    I,     VI|       legavatottabb tanítványa, a kis fekete szépségflastromot
26    I,    VII|      verve magának utat közöttük. Kis idő múlva ismét visszatért.~ ~–
27    I,    VII|       legutolsó, a legkisebb, egy kis pólyában fekvő csecsemő,
28    I,    VII|      többnyire nagy lelkeké, mert kis lelkek hamar otthon találják
29    I,    VII|             Nem maradhattam már a kis unokalyányomtól, mindig
30    I,    VII|         tekinte figyelmesebben a „kis unokalyány” arcára, kit
31    I,    VII|         és gondolá magában: „Ez a kis együgyű leány bizonyosan
32    I,   VIII|          a pünkösdi királytól~ ~– Kis Mihálynak, szolgálatjára,
33    I,   VIII|         nagyságos uram.~ ~– No te Kis Miska, te derék fiú vagy!
34    I,   VIII|             Ez mind semmi – szólt Kis Miska, legkisebb erőtetés
35    I,   VIII|       remek ügyességgel teljesíté Kis Miska, s átadá a poharat,
36    I,   VIII|   félbeszakítani az ivás alatt.~ ~Kis Miska még egyszer megmutatta,
37    I,   VIII|           az asztal alatt.~ ~Csak Kis Miska nem mozdult meg helyéből.~ ~
38    I,   VIII|       kimángorolta.~ ~Jaj teneked Kis Miska! – sóhajta minden
39    I,   VIII|       rájárt a rúd, s midőn végre Kis Miska elereszté nyakravalóját,
40    I,   VIII|           pedig, kit a cselédek e kis tréfa után kivittek a teremből,
41    I,   VIII|           érezi.~ ~E naptól fogva Kis Miska kedvence lett Jancsi
42    I,   VIII|           uraság a hintóban ül.~ ~Kis Miska azonban a pozsonyi
43    I,   VIII|    pünkösd napja már közeledék, s Kis Miskával a fiatal főurak
44    I,   VIII|              Ah, dehogy! – felelt Kis Miska szépen felpödörve
45    I,      X|         ölheti meg szülöttjét egy kis botlás miatt.~ ~Ezt annál
46    I,     XI|       látogatni szokták, volt egy kis, alacsony, fürgenc emberke,
47    I,    XII|     melyikben tartja fogva a szép kis cukorfalatot? Hallotta-e
48    I,    XII|          áldomást, melynél a szép kis bujdosó lesz a „Hébé”, *
49    I,   XIII|      magának pedig építtetett egy kis földszinti házat, mely csak
50    I,   XIII|          alázattal az egészet egy kis szisztémába szedni, hogy
51    I,   XIII|        hogy felejtse el már azt a kis elpáholtatást, amit Kiss
52    I,     Sz|          XVI. századból származó, kis kaliberű zsebpisztoly~ ~
53   II,    XIV|         Boltay mesternek volt egy kis falusi jószága valahol a
54   II,    XIV|      tanyájára, mely egy kellemes kis völgyben fekvék a Kárpátok
55   II,    XIV|            Boltay felsóhajtott, s kis idő múlva alig érthető hangon
56   II,     XV|     Mayernénak, hogy neki itt egy kis dolga, azaz hogy beszéde
57   II,     XV|   lábacskáira egyebet is húzzon a kis házi papucsoknál, s azon
58   II,     XV|     érdemesítik, csak egy akkorka kis szobácskát rendeljenek számára,
59   II,     XV|        beleszólt volna.~ ~Mayerné kis idő múlva ott kezdé el,
60   II,     XV|          meg az árát. Adjatok egy kis helyet az asztalnál, hadd
61   II,     XV|        gazdag hajtekercsét könnyű kis brüsszeli csipkefőkötő takarta,
62   II,  XVIII|       Amilyen nagy az örömöm szép kis szomszédnőmet házamnál láthatni,
63   II,  XVIII|         fiatal, mondhatni kicsiny kis gyermek voltam.~ ~János
64   II,  XVIII|        ajkaihoz szorítá a parányi kis kezet, és csókjaival forró,
65   II,  XVIII|        Szentirmayné egy valóságos kis bohó, hogy meg tudja az
66   II,  XVIII|           Igen, nagynéni, még egy kis ideig itt maradok Fannynál.~ ~
67   II,  XVIII|        fog – tartani – azzz – a – kis idő? – kérdé piquant, szaggatott
68   II,    XIX|  asszonyság. Mégis milyen jó ez a kis emberszólás, enélkül nagyon
69   II,     XX|        rosszul hangzott egy olyan kis eleven, mosolygó hölgy rózsaajkairól,
70   II,    XXI|   félórácskában, s csak egy kicsi kis álmocskát ajándékoztak volna
71   II,  XXIII|           Künn az előszobában egy kis szerecsen groom * vakarja
72   II,  XXIII|   kedvéért beszélne, s azért is a kis szerecsenre kezdett kiabálni.~ ~–
73   II,  XXIII|          Ruhámat, csizmámat!)~ ~A kis fickó futott, s hozta a
74   II,  XXIII|          benne lovagkorbácsával a kis groom kifelé forduló lábikráira
75   II,   XXIV|    azalatt elkaphatni a fenyegető kis kezecskék egyikét, s előbb
76   II,    XXV|         el lehet követni. Ehhez a kis menyecskéhez képest egy
77   II,    XXV|           amit cselekvék.~ ~Fanny kis idő múlva vevé kendőjét
78   II,    XXV|          határtalan volt, s azt a kis felleget, amit férje homlokán
79   II,   XXVI|        egész egy tizenkét kötetes kis könyvtár; amit ha az ember
80   II,  XXVII|   erőteljes fiú volt az, mint egy kis piros képű angyal, hogy
81   II,   XXIX|            Az ágy előtt még a két kis hímzett papucs, akkorák,
82   II,   XXIX|       egyházfit.~ ~Bejött az, s a kis gömbölyű ébenfa asztalra
83   II,   XXIX|     kacagni, hánykolódni kezdett, kis kezeivel vergődve, s nagyokat
84   II,   XXXI|         parkban sétált Flóra, egy kis csevegő hároméves gyermeket
85   II,   XXXI|           hazatérő férjét, hogy a kis Zoltánnal eléje lovagol –
86   II,   XXXI|          paripáján, a gyermek egy kis eleven tatár lovon – Rudolf
87   II,   XXXI|     Rudolf apró gyermekeit s több kis pajtását a gyermekszobába,
88   II,   XXXI|     párbaj óta nagyothall, s abba kis hallócsiga van téve ezüstből,
89   II,    Meg|     végnapjai, Véres könyv.~ ~Egy kis kitérés az élő világba esett
90   II,    Meg|      mégiscsak csempésztem be egy kis hazaszeretetről, szabadságról