Kötet, Fezejet

 1    I,      I|           de biz ő nem bánja; volna ugyan négy  paripája, mellyel
 2    I,      I|            Nyíregyháza felé nincsen ugyan gát, hanem szabadon járhat
 3    I,      I|         jellemet változtattak, néha ugyan még nevet is, mint ez egy
 4    I,      I|            az éjjel hálni, mert azt ugyan magam is szeretném tudni.~ ~–
 5    I,     II|     elbeszélésük egyik hősével – ha ugyan szabad e címmel megbántani
 6    I,     II|   habtükrökön, melyek nem énekeltek ugyan olyan szépen, mint a költők
 7    I,     II|         földmívelő és prókátor; ott ugyan némely parasztot nemes embernek
 8    I,    III|    visszamegyek újra. Egész a sírig ugyan nem mehetünk, mert az körös-körül
 9    I,    III|           az elernyedés ellen. Igaz ugyan, hogy éppen amiatt, minthogy
10    I,     IV|           furorét csinálni. Eleinte ugyan féltek az igazgatók felléptetni,
11    I,     IV|             fickó elbámult; a kutya ugyan művészete keresményével
12    I,     IV|            vigyorogva mondá: „Ezzel ugyan  vásárt csinált az úr!”
13    I,     VI|         vetve hódító tekintetét. Ez ugyan kevés annak, ki a művészetet
14    I,     VI|     csattanás pillanatában hangzott ugyan egypár, de arról nem lehete
15    I,    VII|      beszólva halkan Rudolfhoz.~ ~– Ugyan kérlek egy szóra. Eszékiék
16    I,   VIII|      futásnál ügyelni fogok .~ ~– Ugyan ugyé? – mondta Márton. –
17    I,   VIII|          meglátják, s a gulyásoknak ugyan ügyelni kell, hogy ne találkozhassanak.
18    I,   VIII|         volt. Mindenki bámulta, nem ugyan az eszét, mert azzal keveset
19    I,   VIII|             a dali kalandort, kiről ugyan senki sem tudta, hogy jószágai
20    I,     IX|         találkozni gyakrabban – nem ugyan a heves vitákról tudósító
21    I,      X|            egy nevezetes család, ha ugyan a köznyelven forgás szomorú
22    I,      X|            hivatását követni. Előbb ugyan csak mint kardalnoknő szerződtetett,
23    I,      X|             és kaputja rongyos (ami ugyan nem nagy dicséretvolt a
24    I,      X|           asztali tüneménnyel. Neki ugyan mindez éppen úgy nem tűnt
25    I,      X|  természetesnek találta.~ ~Meglepte ugyan, hogy Matildot mindig cifránál
26    I,      X|     kegyetlenséget, nem bánta volna ugyan olykor, ha már szólnának
27    I,      X|         családodtul.~ ~Más leánynál ugyan azt felelné az ember az
28    I,      X|           és más nagy urak.~ ~Vette ugyan észre Mayer uram, hogy midőn
29    I,      X|            építeni. Régen nem látta ugyan már őket, de most eszébe
30    I,     XI|          mint hogy az ismeretlen úr ugyan őrizkedik valamiképp közel
31    I,    XII|            Nem beszéltek semmit. Ez ugyan egyrészről megnyugtató volt,
32    I,    XII|         efféle. Hasonló indítványok ugyan csupán a fiatal óriások
33    I,   XIII|           megülni és ületni; elsőbb ugyan Kárpáthy János úr édesatyja,
34    I,   XIII|           átkelni a Tiszán.~ ~– Baj ugyan, hogy a víz elvitte a hidat,
35    I,   XIII|       elküldé a drágaköveket, miket ugyan készpénzen ezer forintért
36    I,   XIII|             ki nem állhatok.~ ~– No ugyan sokat is törődik az vele.~ ~–
37    I,   XIII|            szét szemében.~ ~– Pedig ugyan kicsinyben múlt, hogy még
38    I,   XIII|            Minek itt a teríték?~ ~– Ugyan ne kiabáljon olyan nagyon
39    I,   XIII|            eljöttél, Marci fiam? Te ugyan jól jártál, hogy nem esett
40    I,     Sz|         francia varieté~ ~va t'enugyan menj, eredj már~ ~vaudeville –
41   II,    XIV|       akarsz nőtlen maradni örökké? Ugyan ne csinálj olyan szent pofákat!
42   II,    XIV|             nem boldogság.~ ~– Igaz ugyan, hogy kérőd nem fiatal már,
43   II,     XV|          után kezdtek látni, miknél ugyan mind fényesebbeket fog vehetni,
44   II,     XV|        atyja testvérével együtt. Az ugyan kissé szigorú személy, de
45   II,     XV|         leányom körül lehessek.~ ~– Ugyan asszonyom, mit beszél összevissza! –
46   II,     XV|             véghez ez a szcéna.~ ~– Ugyan, Mayerné asszonyom, ne térdepeljen!
47   II,     XV|             is mulassa ott magát. Ő ugyan nem volt az az ember, aki
48   II,     XV| zongoraszobájával szomszédos; elébb ugyan saját szobáját akarta neki
49   II,     XV|      valóban nem is tett soha. Igaz ugyan, hogy esztendőszámra sem
50   II,     XV|          akarja neki keresni. Önzés ugyan, de szánalomra méltó önzés.
51   II,     XV|        kezdett más beszédet.~ ~– Te ugyan boldog vagy ennél a háznál.
52   II,     XV|        szeret, egy kicsit szigorúak ugyan, de , becsületes emberek.
53   II,     XV|           játékban, mert a másikban ugyan ellenkező póluson áll az
54   II,     XV|          meg. Nehány pillanat múlva ugyan már mindenki megtudta, hogy
55   II,   XVII|        értesíteni, miszerint ő maga ugyan, minthogy csúzban szenved,
56   II,   XVII|        nemzetre rádisputáltak. Igaz ugyan, hogy annak felével, amit
57   II,  XVIII|              ő azonnal felállt.~ ~– Ugyan édes Varga bácsi, maradjon
58   II,  XVIII|           mutatóujja alá, kik iránt ugyan ő mind rettenetes nagy tisztelettel
59   II,  XVIII|          pártolójára talál benne, ő ugyan titokban tartja jótéteményeit,
60   II,  XVIII|        kellett venni az ilyesmit, ő ugyan vastag és nehézkes élceket
61   II,  XVIII|              Csak egy hétig?~ ~– Ha ugyan ki nem vertek innenviszonza
62   II,  XVIII|            hogy miért örül. Ott van ugyan a fiskális, de az nem arra
63   II,    XIX|     gyönyörűen dohányzik; a lovakat ugyan nem hajtja, de megesik rajta,
64   II,    XIX|            hogy elrontalak!~ ~– Azt ugyan jól teszed! Csak én tudnék
65   II,    XXI|          üldözőitől megmentse. Volt ugyan oldalvást egy kiszakadása
66   II,   XXIV|      főispáni szállás.~ ~Szentirmay ugyan azt kívánta, hogy beiktatása
67   II,   XXIV|          sem történt közöttük. Igaz ugyan, hogy ő már ráállt az ajánlatra,
68   II,   XXIV|             elszennyezni.~ ~Ismerte ugyan Kecskerey szokását, hogy
69   II,   XXXI|       tudakozódni kezde, nem sírtak ugyan, mert az árt a szép szemeknek,
70   II,   XXXI|            hiányában – de szíve, ha ugyan van nála ilyesmi, örök honvágyban
71   II,    Meg|          jár.~ ~Kissé mókás helyzet ugyan, ha elképzeljük, hogy ül
72   II,    Meg|             akkor elkárhozol.~ ~(Ez ugyan idézet volt az evangéliumból;
Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC
IntraText® (VA2) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2010. Content in this page is licensed under a Creative Commons License