Kötet, Fezejet

 1    I,      I| vigasztalódottan monda:~ ~– Nem ér az MA ide.~ ~Azzal kiült a kapu
 2    I,      I|         tenyerébe. Hála istennek, ide ma nem jön vendég, s örült
 3    I,      I|         mindegy; tegnap elegáns dáma, ma Aschenbrödel; * egyik szép,
 4    I,      I|        örökséget menten fölvegye.~ ~– Ma foi, * semmi egyéb rá nem
 5    I,    III|               vissza?~ ~– Nem, uraim, ma ünnepnap van, nem dolgozunk.~ ~–
 6    I,    III|            hogy magammal nem vihetem. Ma már voltam ott egyszer,
 7    I,      V|               s mint szeretném, ha ön ma hirtelen megbetegednék.~ ~–
 8    I,      V|               tudja, hogy Catalani is ma fog fellépni Zelmirában.~ ~–
 9    I,      V|               lehet, ne lépjen ön fel ma, ne lépjen fel soha többet;
10    I,      V|             Jozefine, erős szívvel. – Ma nem fog semmi megrendíteni.~ ~
11    I,     VI|            széleszték el a hírt, hogy ma nagy dolgok fognak történni
12    I,     VI|    öltözőszobájában marad.~ ~Catalani ma csupa kedély, elmés, néha
13    I,     VI|               egyes-egyedül maradt.~ ~Ma rendkívüli vásárja volt
14    I,     VI|       megsúgák a szépasszonynak, hogy ma reá nagyszerű meglepetés
15    I,     VI|        kirakott órát, melyet Abellino ma reggel ajándékozott a szép
16    I,     VI|            miszerint ők az okai, hogy ma Mainvielle-né nem Italianát,
17    I,     VI|                szólt Rudolf –, mintha ma ti fognátok debütírozni, *
18    I,     VI|             fellebbentét, mert hiszen ma nevezetes rendkívüliségnek
19    I,     VI|        közönség kedvence volt, fogják ma kipisszegni, s a közönség
20    I,     VI|            pisszegésre, a sípra nézve ma rossz aratás lehetne, tán
21    I,    VII|               másikat eltemeti, s aki ma bálvány volt, az holnap
22    I,    VII|             óvatos, amott öntudatlan, ma kicsapongásig víg, holnap
23    I,    VII|              annyi ízetlenséget, mint ma; kín, bosszúság volt akárhová
24    I,    VII|                    Milyen jól szavalt ma ez a Mars.~ ~És akárhová
25    I,    VII|           búcsúzott.~ ~– Sietnem kell ma még ügyeimet rendbe hozom,
26    I,   VIII|       foglalkozásban jár, és hogy még ma pálinkát nem ivott.~ ~A
27    I,   VIII|              senkit sem ismer, mert ő ma nagy hivatalt visel, mely
28    I,   VIII|           esetén megcsapattatódni, ha ma vagy holnap letelik rólad
29    I,   VIII|         Mindez arra való volt, hogy a ma esteli ivásnál jó előkészülettel
30    I,   VIII|         elfelejtette, hogy mi nap van ma. Annál érdekesebb lesz,
31    I,   VIII|         szerelmes öcsém, tudod-e hogy ma van piros pünkösd napja?~ ~–
32    I,     IX|             mint az országgyűlésbe.~ ~Ma éppen a főrendi táblának
33    I,     IX|             nap híre futamodott, hogy ma heves vitatkozások fognak
34    I,     IX|           annyira haladtam, miszerint ma a leány meg fog jelenni
35    I,      X|                   Ez is jól felöntött ma valahol!”~ ~Tehát másoktól
36    I,     XI|            pedig oly szigorú, hogy ha ma egyedül maradna is bárminő
37    I,   XIII|             egyedüli fenntartója, még ma este őnála fog lenni. Hogy
38    I,   XIII|               De rossz kedvedben vagy ma te Palkó; hát az aprószentek
39    I,   XIII|   születésnapodra ajándékot, amit még ma este el fog küldeni; én
40    I,     Sz|         nászéjszakájára~ ~ ~ ~Kakad – ma Kokad, község Bihar megyében~ ~
41    I,     Sz|       Luxembourg park közelében~ ~ ~ ~Ma foi – Szavamra, hitemre~ ~
42    I,     Sz|         Debrecen határának egy része; ma már külvárosnak számít~ ~ ~ ~
43    I,     Sz|            aranyifjú~ ~Oursine utca – ma ismeretlen Párizsban; Jókai
44   II,    XIV|              szívesen násznagyod, még ma megkérem a leányt neked,
45   II,     XV|              sincsen az ég alatt, még ma nem ettem egy falatot, s
46   II,     XV|               a jámbor asszonyság még ma nem evett, minélfogva nagy
47   II,     XV|             hogy mi fán terem a pénz. Ma az egész világ csak pénz
48   II,     XV|        Kárpáthy János úrnak, hogy még ma keressen fel, fontos, sietős
49   II,     XV|        Abellino.~ ~– Ah, Fennimor, te ma kegyetlenül erős lehetsz
50   II,     XV|               iránytűd. Diable, neked ma sokat kell nyerned, mert
51   II,     XV|               Ostoba szerencséje volt ma. Nem győzött rajta kacagni.~ ~–
52   II,     XV|             másvilági kincset nyertem ma. Boldog vagyok. Semmi szükségem
53   II,    XIX|           most ezt és ezt kell tenni? Ma nemde ezt végezzük el?”
54   II,     XX|          esküdött égre-földre, hogy ő ma képtelen lesz ebédelni,
55   II,    XXI|     szilvóriummal meg ne nedvesítsék; ma minden szabad. Ma erős szívűnek
56   II,    XXI|        nedvesítsék; ma minden szabad. Ma erős szívűnek kell lenni.
57   II,    XXI|           társalg Gergely gróffal, és ma mulatság napja van, kissé
58   II,   XXII|             gondolá magában.)~ ~– Még ma előre lefoglalom számodra
59   II,  XXIII|               jóltevőmet üldözzem!” – Ma estve találkozhatol vele
60   II,  XXIII|               más szeretőt vált, hogy ma gróf Erdeyvel, holnap Kiss
61   II,   XXIV|           kedélyesen felkacagott.~ ~– Ma foi, * ez naiv kérdés tőled
62   II,   XXIV|             hogy mit vétettem?~ ~– Ön ma nagyon udvariatlan volt
63   II,   XXIV|        Felelned kell, hogy miért volt ma rossz kedved?~ ~– Majd holnap.~ ~–
64   II,   XXIV|            Majd holnap.~ ~– Nem, nem. Ma kell megmondanod. Látod,
65   II,   XXIV|            felelte:~ ~– Ne beszéljünk ma erről.~ ~– Miért ne?~ ~–
66   II,  XXVII|          hallják?~ ~– Nagyságos uram. Ma nagy öröm szállt nagyságod
67   II,   XXIX|              soha, hogy be ne lépjek. Ma mégis utoljára látom azt,
68   II,    Veg|           időkbe visszamenni. Amonnét ma csak a valódi míveltséget
69   II,     Sz|              kisasszony családjával~ ~ma foi – hitemre, (becsület)
70   II,     Sz|               században Bécs mellett; ma a városhoz tartozik~ ~seigneur –
71   II,    Meg|            név szerint szerepeltetni. Ma már mind a kettő a múlté;
72   II,    Meg|              meg kell vallanom, hogy „ma” nem tudnám ezt így megírni,