Kötet, Fezejet

 1    I,      I|          rákok pedig, amint tetszik látni, mint belefúltak a nagy
 2    I,      I|            tárcát, melyet felnyitva látni engedé a sok szép veres
 3    I,     II|       tudhatja, aki közelről szeret látni, hogy a házasság az elegáns
 4    I,    III|              ahonnan a sírra lehete látni, a kézműves búcsút vett
 5    I,    III|           napban. A népek át fogják látni, hogy életrevalók vagyunk,
 6    I,      V|   visszatérek, nem fogod homlokomon látni a szégyen pírját.~ ~– S
 7    I,      V|     félholtan vitetem a nézők közé. Látni akarom, lesz-e bátorsága
 8    I,    VII|  Chataquélát mindegyik másnak fogja látni; egynek szende, másnak kacér,
 9    I,    VII|          térről * legszebben lehete látni a tüzet, mely gáttalanul
10    I,    VII|            segítettek.~ ~Itt lehete látni Chataquéla nyitott kocsiját
11    I,    VII|         megtörtént, önök bizonyosan látni fogják, hogy Kárpáthy Béla
12    I,    VII|            ifjú, és fogja-e őt újra látni.~ ~A vén duenna * felállítja
13    I,    VII|             elöl nyitott volantok * látni engedék a csodaszép tarkasággal
14    I,    VII|      pillanatban sem fogunk egyebet látni a szokott hidegségnél; a
15    I,    VII|       sétálni a búzavirágok között, látni az ismerős cigánycsoportot
16    I,    VII|            e szomorú tüneményt alig látni másutt, mint a mi köreinkben.
17    I,    VII|           el valóban élni, helyesen látni, igazán érezni, ekkor lesz
18    I,   VIII|            A hintókrul szépen lehet látni, mint vágtat előre a többi
19    I,   VIII|          füzest egészen be lehetett látni.~ ~Alig haladt Márton mintegy
20    I,   VIII|         pohár vad mulatságát fogjuk látni, mely abból áll, hogy egy
21    I,      X|              csak az apját szeretné látni, csak még egyszer óhajtaná
22    I,      X|      megnőtt, tizenkét éves volt, s látni lehete fejlődéséből, hogy
23    I,     XI|          enged ellágyult színezetet látni. Valóban olyan alak, aminővel
24    I,     XI|          hogy mikor és hol lehet őt látni. Ah! ez több volt mint könnyelműség;
25    I,     XI|           anélkül, hogy valaha csak látni is szándékoznék, aki annyira
26    I,     XI|             ő egészen mást vélt ott látni. Azt most fel sem találta
27    I,    XII| ellenfelének adta át magát.~ ~Ehhez látni azt a boszontó mosolyt,
28    I,   XIII|           másik az országútra akart látni, a negyedik pedig erővel
29    I,   XIII|         célokra fordítva.~ ~Így ott látni a vízparton agg gesztenyék
30    I,   XIII|           alul hátrafelé húzódik, s látni engedi a csípőn alul érő
31    I,   XIII|        érzelmek kifejezéseit lehete látni. Midőn leborult imádkozni,
32    I,   XIII|       használni, és senkit sem akar látni, csupán Kiss Miskának van,
33   II,    XIV|  megittasodni szerelmétől, s azután látni őt elhervadni és mondhatni: „
34   II,    XIV|            delnőkkel, kiknek szabad látni az arcot, hallani a hangot,
35   II,     XV|    kiházasítási cikkek után kezdtek látni, miknél ugyan mind fényesebbeket
36   II,     XV|      házából, ha a leányom nem akar látni, az utcán kell meghalnom
37   II,     XV|          fog történni. Ön meg fogja látni leányát, beszélni fog vele.
38   II,     XV|          sötétségen keresztül vélte látni ravasz arcát és ez arcon
39   II,     XV|             szeretnek jókedvű népet látni magok körül, unalmas, illedelmes
40   II,     XV|  műkiállítását kívánják magok előtt látni; blazírt kedélyek, kik az
41   II,    XVI|        szúrni, a szíve közepébe! Én látni akarom meghalva.~ ~– Csendesen,
42   II,   XVII|      némelyiket ezek közül mulatság látni; hanem azt veszi észre,
43   II,   XVII|       minőket nyomtatásban soha nem látni, de amelyeket számtalanszor
44   II,  XVIII|             névsorozatból, akit ott látni óhajtana, jegyezze fel.~ ~
45   II,  XVIII|          Varga. – Igaz, hogy nem is látni messze földön oly egymáshoz
46   II,    XIX|        Egész nap együtt lehete őket látni nagy, nehéz munkával elfoglalva;
47   II,    XIX|             Tehát őt nem fogja soha látni ez életben többé? Vagy tán
48   II,     XX|         urak földi mozdonyai. Amott látni egy nagyon megviselt hintót,
49   II,     XX|             magát az urat?~ ~Lehete látni ezek között cifra parasztszekereket,
50   II,     XX|          ebédelni, s szerette volna látni azt az embert, aki még egy
51   II,     XX|        kedve lesz azontúl Flórának! Látni fogja a legnagyobb boldogságot,
52   II,     XX|      szerettetik. Oh, e boldogságot látni mily öröm lesz!~ ~A két
53   II,    XXI|      udvarló, kinek egy perc jönni, látni és győzni – Kiss Miska.~ ~
54   II,    XXI|            egész síkságot be lehete látni, melyen csak itt-ott látszott
55   II,    XXI|      tornyából legjobban meg lehete látni az egész versenyt, melyhez
56   II,    XXI|           látszik elő, de mindenütt látni a két ifjú delnő lobogó
57   II,    XXI|        tovább: a távolból is lehete látni, hogy vicsorítja éles fogait
58   II,    XXI|           azon pillanatban csak azt látni, hogy a róka bukfencet vet
59   II,   XXII|         kétségbeejtő!~ ~És ilyenkor látni maga mellett, ágyánál virrasztva
60   II,  XXIII|             övé, nem szabad egyszer látni és azután elfeledni.~ ~Most
61   II,  XXIII|         nagy megelégedésére szolgál látni, mint hökken vissza az érkező
62   II,   XXIV|     pozitúrában, amiben arcképeiket látni a műkirakatokban. Nőknél
63   II,   XXIV|         sohasem lehetett őt másként látni és hallani, mint szüntelen
64   II,   XXIV|            Rudolfot szemeivel, mint látni szokta lelkével.~ ~Emberek,
65   II,   XXIV|             képtelenségnek címez.~ ~Látni fogjuk azt…~ ~A beiktatás
66   II,   XXIV|              jobb lett volna őt nem látni így és nem hallani. Most
67   II,   XXIV|             társaság fogja tudni, s látni fogják az ő nejét együtt
68   II,  XXVII|            tőle, pedig úgy óhajtott látni! Repeső tekintettel nézte
69   II,  XXVII|       megkönnyebbül.~ ~Tisztán kezd látni ismét, mindenkire ráismer.
70   II,   XXIX|      Nemsokára színről színre fogom látni ama boldogabb hazánkat.
71   II,    XXX|     mindenki sietett őt még egyszer látni, és mindenki azt mondá,
72   II,    Meg|        tudni is kell, ébren is kell látni, álmodni is kell tudni.