Kötet, Fezejet

 1    I,      I|              ember fogja kétfelől, s ahol zökkenő jön, majd egyik,
 2    I,      I|         másik nehezedik a lépcsőkre, ahol pedig aztán istenigazában
 3    I,      I|              elkezde rángatózni.~ ~– Ahol van ni, a torkán akadt! –
 4    I,      I|           fátum valakinek itt lakni, ahol a piszoknak nincs feneke,
 5    I,     II|            hogy ez ázsiai országban, ahol majorátusom fekszik, semmi
 6    I,     II|             keresni a pört, csinálni ahol nincs, s ennyi tenger pörre,
 7    I,     IV|     Velencében és itt Párizsban?~ ~– Ahol van ni, már valaki beleszólt! –
 8    I,     IV|              otthagyják a színpadot, ahol a művész egy kutyával állíttatik
 9    I,     IV|           álltak egy szegletben.~ ~– Ahol annyi a játszó személy,
10    I,      V|             nagy művésznő.~ ~– Nagy, ahol ön nincs. Én istenem, minő
11    I,     VI|           abban a birodalomban élni, ahol a szép asszony a királyné,
12    I,    VII|             látják, hogy ott vannak, ahol kezdték.~ ~ ~ ~Egy délután
13    I,    VII|        jelenvoltak bármelyikének őt, ahol találja, főbe lőni; s lord
14    I,    VII|            nagy német-zsidó kolónia, ahol csak a kőrösi * , kecskeméti
15    I,   VIII|          csak arcát hagyva szabadon, ahol kétfelé választvák. Ezt
16    I,   VIII|        különben ott hagytalak volna, ahol szent Pál az oláhokat. No
17    I,   VIII|            meg: ember vagy-e ott is, ahol meg is kell állni? Látod,
18    I,   VIII|               gyakran visszatér oda, ahol meggyaláztatott, de a gulyához
19    I,   VIII|             túl volt azon a határon, ahol a bor jókedve végződik,
20    I,     IX|            ülő társaikkal értekezni, ahol három-négy egyértelmű tag
21    I,     IX|         pontban tizenegy órakor, ott ahol az a sok jurátus áll…~ ~
22    I,      X|      elmentek vele a Zuckermandlira, ahol egy szegény padlásszobában
23    I,      X|           benne érzett, mérges volt, ahol igaztalan fondorlatokat,
24    I,      X|        fiatalságnak, akinek a nevét, ahol csak kicsapongó fiak és
25    I,     XI|            holnap az országgyűlésen, ahol a nagy sokaság közt úgy
26    I,    XII|              sok helyen kelle járni, ahol azelőtt meg nem fordult.~ ~
27    I,    XII|    alkalmazott hasonló eljárásoknál, ahol attól lehetett tartani,
28    I,    XII|            hogy a párbaj nem háború, ahol messziről lövöldöznek az
29    I,   XIII|             a debreceni kollégiumba, ahol aztán a világ minden létező
30    I,   XIII|              hol itt a talpadi erdő? Ahol ni! – szól ez, egy helyre
31    I,   XIII|              ez, egy helyre mutatva, ahol vagy ötven girbegurba nyírfa
32    I,   XIII|     szerteszét hallani az országban, ahol akad valaki, aki könyv nélkül
33    I,   XIII| trombitaszóval ama mennyei pitvarba, ahol Ábrahám, Izsák és a többi
34    I,   XIII|           sodoríthatni a bajuszán, s ahol van ni! most már se hivatal,
35   II,    XIV|          menhelyet akarok neki adni, ahol őt Abellino öcsém, bárha
36   II,     XV|   szegletében a háznak adnak helyet, ahol élhess meghúzódva, amíg
37   II,     XV|    fuldoklott, átölelte, és csókolta ahol érte. Fanny csak állta,
38   II,     XV|      szobácskát rendeljenek számára, ahol kezét-lábát összehúzva elférhet,
39   II,     XV|           hogy olyan szobába tegyék, ahol kedves leánya szavát hallhatja,
40   II,     XV|              idő múlva ott kezdé el, ahol elhagyta.~ ~– Ilyen bolond
41   II,     XV|             oda képzelem az ablakot, ahol a tükör van. Úgy ne járjak,
42   II,     XV|           aludt egy idegen szobában, ahol be volt téve minden ablaktábla,
43   II,  XVIII|           lelkébe hagyna pillantani, ahol az őrzött kép senkitől nem
44   II,  XVIII|              tekintettel találkozik, ahol meleg, résztvevő kebelre
45   II,  XVIII|             eldugják egy hombár alá, ahol senki rá ne találjon.~ ~
46   II,  XVIII|            nézett a papirosnak, oda, ahol már semmi sem volt írva,
47   II,  XVIII|              vonni a magnetikus erő, ahol neje van.~ ~A fiatal hölgyek
48   II,    XIX|              ünnepélyen megjelennek, ahol egy polgárleányból lett
49   II,    XIX|          lesz szeretni; egész odáig, ahol a te neved áll, mind olyanokat
50   II,    XIX|              csinálnak komoly képet, ahol mindenki vigad, s nem nevetkéreznek,
51   II,    XIX|          vigad, s nem nevetkéreznek, ahol más figyelmez. Kiken harminc
52   II,    XIX|           nem lehet virágot tartani, ahol ő van. A vajas szarvastól
53   II,     XX|           fiatal hölgy mellé jutott, ahol teljes pályatere nyílt Talleyrand
54   II,    XXI|              fel gazdáik kezei után, ahol lehetett, egyet nyalva rajtok.
55   II,    XXI|              ide a síkra kiszorulni, ahol sem búvóhely, sem folyam
56   II,   XXII|              az ily beteg mindenütt, ahol semmi sincs, s elnéz minden
57   II,   XXII|        menedéket készítének számára, ahol úgy élhetett volna, mint
58   II,   XXII|          innen! El a szomszédságból, ahol Szentirmayék laknak, és
59   II,   XXIV|              készakarva arra jártam, ahol Rudolf áll, legalább tízszer
60   II,    XXV|         lehetett a kertbe menekülni, ahol a szabad ég oltalma jobban
61   II,    XXV|            én kerültem azt a helyet, ahol önnel találkozhatom, miért
62   II,    XXV|          futottam mindenütt ön elől, ahol megjelent? Nem az ön karjai
63   II,   XXVI|              lesz mindazon helyeken, ahol egyszer megfordult. Ezt
64   II,   XXVI|       testületet mutathatjuk azt be, ahol csak igen jeles és kitűnő
65   II,   XXVI|           meg sem mozdulva helyéből, ahol lábait átölelve ül, mint
66   II, XXVIII|      keresztül arrafelé vette útját, ahol a fenyők sötétlenek a hófehér
67   II, XXVIII|          lóháton az útféli csárdáig, ahol a szán készen várt reá;
68   II,   XXIX|            Oly kézbe akarom őt adni, ahol minden jó indulat erénnyé
69   II,    XXX|      szobában állíták fel ravatalát, ahol neje feküdt.~ ~Felöltözteték
70   II,   XXXI|             bot büntetés alatt, hogy ahol egy íriszt találnak a mezőben,
71   II,   XXXI|            felvitte a gyűlésterembe, ahol Rudolf éppen egy ragyogó,
72   II,    Veg|        minden irányregénynél megvan, ahol a társadalmi eszméknek keresztülvitele