Kötet, Fezejet

 1    I,      I|          elkékült bele.~ ~ ~ ~Míg ezek odabenn folytak a Törikszakad
 2    I,      I|          járt hintó utasai voltak ezek, mely a keresztúti gáton
 3    I,      I|          itt a Nílus áradva ki, s ezek az állatok, akik a vízben
 4    I,      I|         fripons des créanciers, * ezek a gaz hitelezők fejökbe
 5    I,     II|           Nagyon mulattató dolgok ezek, amiket ön nekem beszél –
 6    I,      V|    Hollandba három fiával együtt. Ezek közül a legkisebb, József
 7    I,     VI|        itt idegen kezek működnek, ezek nem az én tapsaim, ez ármány,
 8    I,     VI|           ne menjen ön uram, mert ezek valami részeg ouvrier-k, *
 9    I,     VI|     igazán sírni a színpadon; óh, ezek valódi könnyek voltak, a
10    I,     VI|          végzik a magok ügyeit.~ ~Ezek jók voltak arra, hogy a
11    I,     VI|           hogy a második darabban ezek fognak majd sziszegni. Az
12    I,    VII| olvashatná le egy fiziognóm, hogy ezek valaha keserű ellenségei
13    I,    VII|      kékre, lilaszínre válik. Mik ezek a barna alakok itt mögötte?
14    I,    VII|         barna alakok itt mögötte? Ezek fogadott gyilkosok, kik
15    I,   VIII|     harsogtatva a Márton nótáját. Ezek után jött közvetlen a két
16    I,   VIII|       veres nadrágjának miatta.~ ~Ezek után jöttek az élelmiszeres
17    I,   VIII|     legszelídebbek közé tartoztak ezek: a vendég lovainak farkait
18    I,   VIII|     eleinte kivált a többi közül, ezek a legszelesebb lovasok,
19    I,   VIII|    kezdtek tágulni mellőlök, hisz ezek veszett emberek, akik az
20    I,     IX|     állhatta tovább a dicsőséget; ezek a felé fordított lornyettek
21    I,      X|         meg, valamennyit elveszik ezek a gazdag földesurak és bankárok,
22    I,      X|      óhajt.~ ~– Milyen jó leányok ezek az én leányaim! – mondá
23    I,      X|         eladta volna magát. Mikor ezek a vénkisasszonyok, akik
24    I,      X|          és ki tudná hányadik? És ezek mind igen nagy tisztelői
25    I,      X|    időkből, hogy hivatalt viselt; ezek most is főtörvényszéki hivatalnokok,
26    I,     XI|          kerülgették, kísérgették ezek a mindenre ráérő chevalier
27    I,     XI|          ha az mívelve fog lenni, ezek a gavallérok minden jövedelmeikkel
28    I,    XII|     harapta ajkait bosszúságában; ezek a filiszterek aligha meg
29    I,    XII|        hívják!~ ~Azt hiszik, hogy ezek a tizenkét órakor ebédelő
30    I,    XII|        Arra nem volt készen, hogy ezek az ostoba filiszterek azokkal
31    I,   XIII|         számára téli rekesztékek; ezek ötlenek már messziről a
32    I,   XIII|  kicsapongó asszonyok is, mert ha ezek nem volnának, akkor amazok
33    I,   XIII| parasztság számára megsüttetni.~ ~Ezek után jött a városbeli fiatalság,
34    I,   XIII|           No hát válassz magadnak ezek közül a hozzád való legények
35    I,   XIII|      úrral, leendő patrónusukkal. Ezek még bővebb részleteket is
36    I,     Sz|          fripons des créanciers – ezek a csibész hitelezők~ ~ce
37   II,    XIV|          néz, és sohasem lát; óh, ezek a legmulatságosabb gúnytárgyai
38   II,    XIV|    nagyravágyás, divatszenvedély, ezek a műveltség fattyai, elvesznek,
39   II,    XIV|         valónak látszik. Ki bírna ezek közt kiigazodni? Angyalt,
40   II,     XV|          szegény jó uramnak, akit ezek a rossz gyermekek vittek
41   II,     XV|         Mit jelent ez? Mi történt ezek között? Mikor volt ideje
42   II,     XV|          Fanny után tudakozódott, ezek azt válaszolták neki, hogy
43   II,   XVII|       egyéb, mint hogy némelyiket ezek közül mulatság látni; hanem
44   II,   XVII|         sem lehet elvitatni, hogy ezek majd csak megélnek azért
45   II,   XVII|   szeplőtelen hírnév is. Fogják-e ezek őt azon polcon elismerni,
46   II,  XVIII|      ostobák, ízetlenek, fajankók ezek mind az ő ideáljához képest,
47   II,  XVIII|      lelkűek, haszontalanok, hiúk ezek mind azon férfival összehasonlítva,
48   II,  XVIII|       karját az öregúr vállára –, ezek itt mind idegen nevek előttem,
49   II,  XVIII|         foghatta, hogy hol vettek ezek az emberek annyi jókedvet,
50   II,    XIX|         hírét aláásni, árulkodni, ezek bizonyosan mind nemigen
51   II,    XIX|           hölgyeken kezdeném.~ ~– Ezek itt felyül mind nagyságos
52   II,    XIX|   tiszteletes urak, természetesen ezek már mind meglett férfiak,
53   II,    XIX|           tekintetes címet.~ ~Óh, ezek a tekintetes urak mindig
54   II,    XIX|           ami a legsajátságosabb, ezek a bohó táblabírák, ezek
55   II,    XIX|           ezek a bohó táblabírák, ezek a tekintetes urak maguk
56   II,     XX|      rajtok, ami másutt csak réz. Ezek a nagyságos és méltóságos
57   II,     XX|           az urat?~ ~Lehete látni ezek között cifra parasztszekereket,
58   II,  XXIII|         az ajtón:– „Impertinensek ezek a kiváltságos jó barátok!” –
59   II,   XXIV|            egyik sem érdekelte őt ezek közül. (Ezeket mint tudhatja
60   II,   XXIV|     erélye menté meg. Tudom, hogy ezek a világ előtt mind igen
61   II,   XXIV|           elő, s mondhatjuk, hogy ezek által egyik sem lesz okosabb.~ ~
62   II,    XXV|    áttekintve fölkiált:~ ~– Nini, ezek Szentirmayék lovai.~ ~Fanny
63   II,    XXV|          Ez a virágok boldogsága. Ezek itt mind boldog szerelmesek.~ ~
64   II,    XXV|        szakasztott le Rudolf.~ ~– Ezek itt arisztokraták. A felső
65   II,    XXV|           behintve látszik lenni. Ezek is boldog szeretők; de most
66   II,    XXV|          úgy iparkodik elrejteni. Ezek a hipokrita nők a moderne
67   II,   XXIX|            mintha tudná jól, hogy ezek igen tiszteletreméltó férfiak,
68   II,   XXXI|             Hagyjuk őket magukra, ezek gyógyíthatatlanok. Betegek,
69   II,    Meg|        lepkeszárnyat leperzseltek ezek a tűzszemek! A legkisebb
70   II,    Meg|        legelőkelőbb rovataiban.~ ~Ezek mind élő alakok, ezek máid
71   II,    Meg|             Ezek mind élő alakok, ezek máid az életből ellesett