Kötet, Fezejet

 1    I,     II|          elment milliomokat keresni, azokat meg is találta; egy napon
 2    I,     II|        befuttatott breton hidakig, s azokat mind saját alabárdos hídőrök
 3    I,     II|         egyéb pénzt, mint aranyakat, azokat is legújabb év vereteiből
 4    I,     II|            hárítja el a gyanút, hogy azokat a bankár drága pénzen vásárolta;
 5    I,     II|            de tudok egy esetet, mely azokat azután megszüntetné.~ ~–
 6    I,    III|           mely a kirakatban látható, azokat én rajzoltam.~ ~– Miért
 7    I,     IV|              kisasszonyának.~ ~– No, azokat bizonyosan mind a tűzbe
 8    I,     VI|            nem lehet első előadásnál azokat a tudatlan embereket mindenre
 9    I,    VII|         állítja, s ha ki nem állotta azokat, kikacagja.~ ~Őérte fáradni,
10    I,    VII|            egy szeglethez iparkodott azokat kormányozni, hol egy ügyetlen
11    I,    VII|       túlzásnak fogják tekinteni, de azokat bizonyossá tehetjük, miszerint
12    I,   VIII|            utána. Egyenkint elhagyja azokat, akik eléje vágtattak, s
13    I,   VIII|            piros mentét, s szolgálod azokat az urakat, akikkel együtt
14    I,   VIII|           nemesi leveleik birtokában azokat is kívánják részesíteni,
15    I,     IX|              hogy odamenjenek hozzá! Azokat is mind ismerem. Azt csodálom,
16    I,      X|    félrerakott gyümölcsét, s bekötve azokat tarka zsebkendőjébe, elmene
17    I,      X|             is az eredeti árán veszi azokat Matild, hanem a primadonnák
18    I,      X|          hanem a primadonnák szokták azokat potom árért elvesztegetni,
19    I,      X|   legérvényesebb bizonyítványokat, s azokat, ha kell, keze írásával
20    I,      X|            hogy a hatóságok elvegyék azokat kezei közül? – Nos uraim,
21    I,    XII|      hársfaleveleket a levegőbe, s ő azokat háromszor egymás után egyes
22    I,    XII|   hárslevelet huszonöt lépésről.~ ~– Azokat a pisztolyokat félre kell
23    I,   XIII|     kibékülni, s éppen azért hozatja azokat maga elé közelgő születésnapja
24    I,   XIII|            kívül senki sem háborgat, azokat sem tudni, mely átokfogta
25    I,   XIII|    pozíciókra nézve, ha kegyeskednék azokat meghallgatni.~ ~Jancsi úr
26    I,   XIII|          keservesen megsiratná, mint azokat, éppoly fényes sírkövet
27    I,   XIII|              szokna írni, hanem csak azokat mártogatná a kalamárisba.~ ~
28    I,   XIII|          pedig a másik világon, hogy azokat, akár élnek, akár meghalnak,
29    I,   XIII|       mogyorófa pálcával, s kergesse azokat, ahonnan eljöttek, magát
30    I,   XIII|            volt összefoglalva; elébb azokat kell harapófogakkal lefeszegetni.~ ~
31   II,     XV|            vettek nekem, előkerestem azokat, amiket lelkem uram idejében
32   II,     XV|       ezeknek a culáknak * mit enni; azokat vettem fel, s úgy szaladtam
33   II,     XV|            iparkodván meglelni, hogy azokat megcsókolja. Fanny ezen
34   II,     XV|             csak azután lassan merte azokat ismét felnyitni, mintha
35   II,     XV|             tűnhessék fel. Megszólni azokat, kik világ leányaivá lettek,
36   II,     XV|           legnagyobb urak vették meg azokat drága pénzen, úgyszólván
37   II,     XV|         ellehetnek miattuk.~ ~(Igen, azokat megvetik, azokrul nem beszélnek.)~ ~
38   II,     XV|               még zsibvásárra vetik, azokat fogja elhozni nekem.~ ~(
39   II,     XV|            ismerni kívánják egymást, azokat egymásnak bemutatja, meglehet,
40   II,     XV|             modorával vérig boszontá azokat, akik vesztettek. Ostoba
41   II,     XV|             ártatlan székeken tölti, azokat rugdalva fel.~ ~A dísztelen
42   II,   XVII|             ilyenformán kényszerítve azokat az erőteljes magyar nyelvvel
43   II,   XVII|       látszott minden sorban, leírta azokat a mulatságos embereket,
44   II,   XVII|      közelítő kutyákat gyógyítani, s azokat egy külön borítékba pakolva
45   II,   XVII|            részeiből; maga elolvassa azokat mind. Egyik üdvkívánat,
46   II,  XVIII|        ellenei közé lép, tudta, hogy azokat meg fogja szégyeníteni,
47   II,  XVIII|      helyesen, édes barátom. Ön csak azokat ismerteti meg velem, kiket
48   II,  XVIII|          esdekel, hanem pártul fogja azokat is, akik lelkileg szűkölködnek,
49   II,  XVIII|             amennyiben a csalán csak azokat csípi meg, akik hozzáérnek,
50   II,  XVIII|             csengő hangon iparkodott azokat megcáfolni.~ ~– Nem, nem;
51   II,  XVIII|              vén Varga uram áthallja azokat az archívumba, s úgy megjön-megy,
52   II,    XIX|        alkudott meg velem, hogy csak azokat fogja velem megismertetni,
53   II,    XIX|              a világ gyöngeségeit, s azokat ártatlan téveteg lelkekkel
54   II,     XX|          statútumokat kidolgozza, és azokat ismét egy hatvantagú választmány
55   II,    XXI|         gyorsan iramodott előre, míg azokat ismét megelőzte.~ ~Pedig
56   II,  XXIII| visszautasítani, hanem azért elvégzi azokat, és ad feleletet.~ ~– Bánom
57   II,  XXIII|          gyönyörködik benne, ha neje azokat szeretetre méltóknak találja;
58   II,    XXV|              vélte arcán és szívében azokat az égető könnyeket, s fülében,
59   II,  XXVII|      nagyobbak, s ha olykor lecsukta azokat, a hosszú szempillák gömbölyű
60   II, XXVIII|             ifjú uram. Megismerhetni azokat messziről, mert akkor is
61   II,   XXIX|              minden ember számára, s azokat félszárig veri a kalamárisokba,
62   II,   XXIX|             elkövetett. Bocsássa meg azokat neki Isten és a haza, miként
63   II,   XXXI|            közel levőkből, előveszik azokat, akik távol vannak.~ ~Jelen
64   II,   XXXI|        szerencsétlenségek után, hogy azokat érezni tudja; hogy komoly,
65   II,    Veg|              alkotóit értettem, mert azokat szeretem úgy, ahogy vannak;