Kötet, Fezejet

 1    I,      I|              nagy az ország, hét egész nap akár le se szálljon a szekérről,
 2    I,     IV|        elhirhedt négylábú művészt; egy nap a Gaieté hallotta őt csaholni,
 3    I,     IV|             volt, Mainvielle-nét három nap múlva útra kelle bocsátania,
 4    I,      V|         Jozefine felléphessen benne. E nap óta Párizs kedvencévé lőn.
 5    I,      V|                tűntek elő. Rossini egy nap alatt divat embere lett,
 6    I,      V|                 kacérkodni.~ ~Már több nap óta keringett a városban
 7    I,    VII|          műszóval éljünk: kik voltak a nap oroszlánai?~ ~Mert egyik
 8    I,    VII|      népességének ád munkát, kik egész nap itt dolgoznak, és éjszaka
 9    I,    VII|       napsugárban táncolnak, s miket a nap szemenként szí fel magához.
10    I,    VII|             Rudolf megígérte, hogy két nap múlva követni fogja.~ ~És
11    I,    VII|              nem egyéb – a haza.~ ~Tíz nap múlt Chataquéla eltávozása
12    I,    VII|             gondolkozott róluk?~ ~Azon nap előtti estén, melyre elindulását
13    I,   VIII|             jutott eszébe, hogy nehány nap múlva ez az ünnepelt gavallér
14    I,   VIII|        elkövetkezék a legmulatságosabb nap. Itt volt piros pünkösd
15    I,   VIII|               is elfelejtette, hogy mi nap van ma. Annál érdekesebb
16    I,     IX|   hallgatósággal, mert már előtte való nap híre futamodott, hogy ma
17    I,      X|     nevetségeinek céltáblája; ki egész nap nem tesz egyebet, mint imádkozik,
18    I,      X|         csinosak lenni, s hacsak egész nap nem ülhetnek a tükör előtt,
19    I,      X|            hogy macskát tartana.~ ~Két nap alatt Matild természetesen
20    I,      X|          kedves napjaid lesznek; egész nap kötni, varrni, este aztán
21    I,    XII|              nem lehet. Abellino egész nap járt alá s fel a városban,
22    I,    XII|                a nemzet ünnepeltjei, a nap hősei, egy szegény, ismeretlen
23    I,   XIII|            közelgett, híres, nevezetes nap egész Szabolcs vármegye
24    I,   XIII|            annyira szokva volt az ezen nap örömeihez, hogy elveszettnek
25    I,   XIII|          rejtőzött Kárpáthy Kupa három nap és három éjjel, midőn a
26    I,   XIII|           ivott, s már jól fenn volt a nap az égen, midőn Pál felrángatá
27    I,   XIII|               rögtön eszébe jut a jövő nap öröme vagy terhe. Ilyenkor,
28    I,   XIII|               egy új hold, csak egy új nap is még a mai után?”~ ~Egészen
29    I,   XIII|                Abellinoval, s ha három nap összeragadt volna is, mégsem
30   II,    XIV|               előle a leányt, s néhány nap múlva már egy, a házhoz
31   II,     XV|         tévedésből történt volna. Négy nap múlva természetesen megérté
32   II,     XV|             falusi boldogságban. Egész nap nem lát magához illő ifjút,
33   II,     XV|          csodálkozzék. Nem múlt el egy nap is, hogy oda ne jött volna,
34   II,     XV|             álmot fáradt pilláira.~ ~A nap már besütött az ablakon,
35   II,     XV|    csalatkoznék. Semmije sincs annak a nap alatt, sőt a föld alatt
36   II,     XV|             felszolgálni.~ ~A válságos nap reggelén, mely ifjú honatyáinkat
37   II,    XVI|    tartományban.~ ~El is indult nehány nap múlva a szent sírhoz Palesztinába –
38   II,   XVII|                legkivált azon válságos nap gyötrelmei után, melyet
39   II,   XVII|              tartani az ünnepély. Első nap lesz az ülés; a hosszú teremben
40   II,  XVIII|                sem jön fel kétszer egy nap a hajnal, s a világ minden
41   II,  XVIII|             Nagyon meg volt akadva mai nap a köhögéssel, s valami olyanforma
42   II,  XVIII|           magára hagyott nő, ki néhány nap múlva egyedül, ismeretlenül
43   II,    XIX|                körülsugározva.~ ~Egész nap együtt lehete őket látni
44   II,     XX|              ordított az udvaron egész nap, keserűségében.”~ ~– Uram,
45   II,   XXII|                 Csak élni, élni, egyik nap a másik után, s valahányszor
46   II,   XXII|               után, s valahányszor egy nap feljő, felsóhajtani: „Ismét
47   II,   XXII|                felsóhajtani: „Ismét új nap!”~ ~Hát a férj, a jó öreg?~ ~
48   II,   XXII|              kezét kezéből. Kárpáthy a nap felét ott tölté ágya mellett,
49   II,   XXII|          sejteni, hogy mi az.~ ~Néhány nap múlva már szabad volt Fannynak
50   II,  XXIII|                 hogy Kárpáthyné minden nap más szeretőt vált, hogy
51   II,   XXIV|         Kárpáthynéra nézve.~ ~Ez a hét nap észrevétlenül, fájdalom
52   II,   XXIV|           mondják, hogy ne menjen le a nap a te haragoddal. Az nem
53   II,    XXV|                Kárpáthyék a beiktatási nap óta madarasi kastélyukban
54   II,   XXIX|         különösen érzem magamat. Három nap óta valami szokatlan kellemes
55   II,   XXIX|                ne adassék, hanem amely nap ki nem vette, az az ügyvédnek
56   II,   XXXI|             nyújtott beszédet. – Egész nap zsoltárt énekelt, s megtanult
57   II,   XXXI|       Franciául és németül.~ ~– Utolsó nap befalaztatá a pinceajtót,
58   II,   XXXI|             Marion kisasszony.~ ~Amely nap Teréz megérkezett, ő szíveskedett
59   II,   XXXI|         mozdulhat ki, csupáncsak János nap után, amikor egyszerre száz
60   II,    Meg| vendégszerepelt. Érdekes út volt. Négy nap alatt Szolnoktul Nagyváradig
61   II,    Meg|              mint fenn ülve, egy egész nap folyvást sík vízen keresztül,