Kötet, Fezejet

 1    I,     II|              a legelső fiatal ladyt, akit meglátnak, legyen az bár
 2    I,     II|        Párizsban találhatni hölgyet, akit az ember képes legyen egy
 3    I,    III|          hely, egy bölcsnek a sírja, akit nagyon kevesen látogatnak.
 4    I,     IV|             a Luxembourg színházé, * akit nem zseníroztak színészei,
 5    I,      V|           közönség olyan jó magában, akit egyszer megszeret, azt könnyen
 6    I,    VII|             tűrni; nélkülözni azért, akit szeret; ha kell, tud szolgálója
 7    I,    VII|           hasztalan! Sehol sem volt, akit keresett. Ah, az kétségbeejtő;
 8    I,    VII|             derengi át! – Asszonyom, akit vársz, az el fog jönni érted,
 9    I,    VII|           ölébe.~ ~Hátha éppen ő az, akit vár. A varázspalack jót
10    I,    VII| tovagördültek a hintók; nem az jött, akit várt.~ ~Már a délután is
11    I,    VII|            valóban ott ült mellette, akit keresett, akit várt, akit
12    I,    VII|             mellette, akit keresett, akit várt, akit szeretett, és
13    I,    VII|            akit keresett, akit várt, akit szeretett, és az nem volt
14    I,    VII|           magát, hiszen még gyermek, akit minden mulattat, s még sem
15    I,   VIII|          bikát, mert ő lesz az első, akit fel fog bökni, veres nadrágjának
16    I,     XI|         Pedig a gonosz, mely keresi, akit megegyen, megtalálja a templomban
17    I,    XII|            titkos pártfogója nem az, akit képzelt, akit egyszer látott,
18    I,    XII|     pártfogója nem az, akit képzelt, akit egyszer látott, s azóta
19    I,    XII|           világban, és nem találtam, akit kerestem sehol, mert vagy
20    I,    XII|           kicsiny városban találtam, akit régen keresek, egy lyánkát,
21    I,   XIII|            volt Jancsi úr apjánál, s akit azért tartottak az úrfi
22    I,   XIII|         aztán a dudai * esperes, az, akit én ki nem állhatok.~ ~–
23    I,   XIII|       közeledék, a legszebb hajadon, akit hét falu határában találni
24    I,   XIII|           más valaki is el nem jött, akit legkevésbé vártál!~ ~– Ki
25    I,   XIII|            olyan képet csinált, mint akit jól tartottak vadkörtével,
26   II,    XIV|            készült, leüti a derekát, akit megkap! Igen, de nem lehet
27   II,    XIV|         Nyomorult deszkafaragó! Íme, akit te bálványképül tartogattál
28   II,    XIV|               hanem az unokaöcsémet, akit Bélának hívnak, s aki magát,
29   II,    XIV|              nem tudom szeretni azt, akit önök szeretnek? De hálatlanabb
30   II,    XIV|             kit önök is szeretnek, s akit annyi ok van szeretni. Nem,
31   II,    XIV|           megjavult egy idő óta.~ ~– Akit olyan nagy bolondnak tartanak!~ ~–
32   II,     XV|             még teneked egy leányod, akit emberséges emberek becsületben,
33   II,     XV|           lelkem szegény jó uramnak, akit ezek a rossz gyermekek vittek
34   II,     XV|           valakinek: „Én szeretlek”, akit nem szeret, mit ér annak
35   II,     XV|        naplót írnak minden emberről, akit láttak, akivel beszéltek;
36   II,  XVIII|              az ő ideáljához képest, akit alkotott magának szívében!~ ~
37   II,  XVIII|             valakit a névsorozatból, akit ott látni óhajtana, jegyezze
38   II,  XVIII|             Talált vég tére valakit, akit megnevezhet, akit magasztalásival
39   II,  XVIII|           valakit, akit megnevezhet, akit magasztalásival elhalmozhat,
40   II,  XVIII|         magasztalásival elhalmozhat, akit leánya – a nagyságos asszony
41   II,  XVIII|              csak egy úrnőt ismerek, akit méltó helyre állíthassak
42   II,  XVIII|           szót megszegni lehetetlen. Akit oly mágnes vonz, mint őt,
43   II,    XIX|       Csendes, hallgatag asszonyság, akit semmivel sem lehet megbántani;
44   II,    XIX|               Mindenkinek ellensége, akit csak ismer, de ha összejön
45   II,     XX|              szokott haragudni arra, akit nem ismer. Természetesen
46   II,    XXI|               végül a zsidó kupecet, akit a vásáron elkap a próbálgatott
47   II,   XXII|        jobban, aki tombol, és üvölt, akit megkötöznek lánccal, aki
48   II,   XXIV|             a táncot herceg **néval, akit a hölgyek közt tekintélynek
49   II,   XXIV|        halavány volt e percben, mint akit a sírba tesznek.~ ~Rudolf
50   II,   XXVI|             ügyelt.~ ~– Ki lehet az, akit ez asszony szeret?~ ~– Nézz
51   II,   XXVI|              el egy asszony nevével, akit sértegetni senkinek sincs
52   II,   XXVI|       előttem egy nőt rágalmazzanak, akit én tisztelek.~ ~Ez nagy
53   II, XXVIII|    megsiratni?~ ~– Igen, uram. Nincs akit megszégyenítsek vele. A
54   II,   XXIX|            hideg vagyok iránta, mint akit sohasem láttam. Isten csapásának
55   II,     Sz|           király csodaszép felesége, akit Parisz trójai királyfi megszöktetett;
56   II,    Meg|           utazó alföldi dinasztával, akit egész Magyarország Józsa
57   II,    Meg|           híres táncosnőnek a nevét, akit a főúr egész Európán keresztül
58   II,    Meg|     Megtaláltam benne azt az alakot, akit a regényem hősnőjévé tegyek.