Kötet, Fezejet

 1    I,      I|               magyarul?~ ~– Nem.~ ~– Az rossz. Hát maga a kocsmáros?~ ~–
 2    I,      I|               leánya, hein? *~ ~– Borom rossz. Nem úrnak való. Szolgálóm
 3    I,      I|                abroszt, s pokolnak való rossz alexandrinus verseket deklamálva
 4    I,      I|            kezét. – De hisz énelőttem a rossz emberek egészen másformán
 5    I,     II|                  kedves pénzszuverénem? Rossz nem kell, csak azt mondja,
 6    I,     II|              fekszik, semmi sincs olyan rossz lábon, mint a törvénykezés,
 7    I,    III|                Haza Magyarországba? Tán rossz dolga van Párizsban?~ ~–
 8    I,    III|           elhagyatott a sír, az igazság rossz ajánlólevél.~ ~De a természet
 9    I,     VI|           pisszegésre, a sípra nézve ma rossz aratás lehetne, tán egy
10    I,    VII|             igen jó szokása volt másnak rossz élceit megnevetni. – Hát
11    I,    VII|            bejövőknek szentelné.~ ~– Ön rossz ember – szólt tréfás feddőzéssel
12    I,    VII|                 illő kíváncsiságról? Ön rossz ember, ön mindig akkor távozik
13    I,   VIII|               Frici, kinek az a különös rossz tulajdonsága van, hogy ami
14    I,   VIII|        durvaságot híják szelességnek, a rossz kifejezéseket eredetiségnek,
15    I,      X|              Tehát rólam is beszél az a rossz leány.~ ~– Azt hiszi, hogy
16    I,      X|         Hallott-e valaha valamelyik egy rossz szót tőlem? Tán bizony én
17    I,      X|         országos hírű csaló vagyok, aki rossz példát ad gyermekeinek,
18    I,      X|               gondolá magában –, mennyi rossz leányt bele lehetne fojtani,
19    I,     XI|               az emberi szívben a jó és rossz indulat egy bölcsőben alszik.
20    I,     XI|                terhelem. Ne vegye tőlem rossz néven, ön úgy látszik, ismeri
21    I,    XII|           sorompójáig lépni, mert akkor rossz siker esetére ellenfelének
22    I,   XIII|                leggazdagabb földön.~ ~– Rossz esztendő volt az idén –
23    I,   XIII|               nevezetes volt.~ ~– Úgyis rossz volt ez idén az ára, alig
24    I,   XIII|              felesége van.~ ~– Szép, de rossz.~ ~E morális észrevételre
25    I,   XIII|                 felelni.~ ~– Barátom, a rossz asszonyok szükségesek a
26    I,   XIII|               Hisz nem doktor ő.~ ~– De rossz kedvedben vagy ma te Palkó;
27   II,    XIV|               áll, összetöröm, mint egy rossz üveget; mondja meg ön drága
28   II,    XIV|        szigorúságot kinevetve látta; ez rossz tapasztalás, uram, s nagyon
29   II,    XIV|                pillanat, melyben a szív rossz tanácsadóira hallgat, s
30   II,    XIV|             engedik kitanulni, mi ott a rossz, mi ott a jó, mi az ösztön,
31   II,    XIV|                    az fog vezetni jó és rossz világokon keresztül, a többi
32   II,     XV|                 a kínszenvedése, akinek rossz leányai vannak, és az enyimek
33   II,     XV|                 jó uramnak, akit ezek a rossz gyermekek vittek a sírba,
34   II,     XV|                 sírni, sem örülni, igen rossz szívemnek kell lenni. Én
35   II,     XV|                  mint a szolgáló, a sok rossz gyerek a nyakára nő, s ha
36   II,   XVII|              embert; megőrzi mindenféle rossz könyvek, ostoba újságok
37   II,  XVIII|              unokaöccsén, nőül vett egy rossz hírű családból eredett leányt,
38   II,  XVIII|            többé nem a nábob jó bora és rossz tréfái, ripőkjei és menyecskéi
39   II,  XVIII|                 hogy a Kárpáthy-kastély rossz hírű termeiben eltöltött
40   II,    XIX|            számítá, akikben sem jó, sem rossz tulajdon nincs, amiért megemlékezzék
41   II,     XX|         megkezdésére. És ez valóban nem rossz gondolat a terített asztaltól
42   II,     XX|               Úgy, hogy éppen nem lehet rossz néven vennünk Gergely gróftól,
43   II,    XXI|           elleneire, mikor visszanéz.~ ~Rossz dolog volt rá nézve ide
44   II,   XXIV|                kell, hogy miért volt ma rossz kedved?~ ~– Majd holnap.~ ~–
45   II,   XXIV|                  Rudolf, ne mondj olyan rossz élceket, ez rossz élc volt.
46   II,   XXIV|                 olyan rossz élceket, ez rossz élc volt. De jó élceket
47   II,   XXIV|                 most is hajlandó vagy a rossz kedvre, az ember nem is
48   II,   XXIV|             tudom, Fanny testvérei igen rossz, jellemtelen némberek, s
49   II,   XXIV| Kárpáthy-atyafiságot, amely oka ennek a rossz mulatságnak.~ ~Kedvetlenül
50   II,   XXIX|       ítélőszéke előtt vádolom őt, hogy rossz ember, rossz rokon, rossz
51   II,   XXIX|           vádolom őt, hogy rossz ember, rossz rokon, rossz hazafi, s csak
52   II,   XXIX|               rossz ember, rossz rokon, rossz hazafi, s csak bolondsága
53   II,   XXXI|                     Eh. Ez akkor nagyon rossz helyzet Abellinóra nézve.~ ~–
54   II,    Veg|            hibák, hanem bűnök. Embernek rossz, hazafinak jellemtelen,
55   II,    Veg|               annyira elszaporították a rossz új szavakat nyelvünkben,