Kötet, Fezejet

 1    I,     II|           volt ott, midőn legutóbb látta Párizst, s ha kérdezősködék
 2    I,     II|        figyelve a bankár, ki előre látta, hogy ha Kárpáthyt pénzzavarából
 3    I,      V|           midőn kegyencét mint nőt látta a színpadon.~ ~Azonban kiütött
 4    I,     VI|     szembejövőtül megkérdezze: Nem látta ön monsieur * Kárpáthyt?
 5    I,     VI|          monsieur * Kárpáthyt? Nem látta ön az én barátomat, Iván
 6    I,     VI|      barátomat, Iván herceget? Nem látta ön monsieur Fennimort? –
 7    I,    VII|       ameddig tudniillik jónak nem látta tőlük végképp elválni.~ ~
 8    I,    VII|           e lélekerő, mert üresnek látta a világot és haszontalannak
 9    I,    VII|          melyben őt oly ragyogónak látta, s halvány körrajzokat vetett
10    I,   VIII|         Nagyobb pompa kell ide. Ki látta azt: a vágni való ökröt
11    I,   VIII|          egy nílusi , és sohasem látta őt senki holtrészegnek.~ ~
12    I,   VIII|          sóhajta minden lélek, aki látta, hogy ő egyes-egyedül teszi
13    I,     IX|      kikerülése tekintetéből jónak látta szavazat alá bocsátani,
14    I,      X|            volt kiadni; az apa jól látta ezt, törte is rajta a fejét
15    I,      X|        miszerint az igazgató jónak látta fizetését tetemesen megjavítani;
16    I,      X|      cifránál cifrább öltözetekben látta megjelenni, a legdivatosabb
17    I,      X|        nénjét, s míg őt maga előtt látta, az esze állva maradt, egy
18    I,      X|          lehete építeni. Régen nem látta ugyan már őket, de most
19    I,      X|           úgyhogy Mayer úr jobbnak látta panaszával második ismerősét
20    I,    XII|         évek fáradalmainak romjain látta magát.~ ~Tehát még itt is
21    I,    XII|      kerülé ki Teréz figyelmét. Őt látta! Ő van itt! Legelső gondolatja
22    I,   XIII|         morális észrevételre jónak látta Jancsi úr filozófus válasszal
23    I,   XIII|       mondana hozzá?” Nem! Egyszer látta már nagybátyját hozzá illetlen
24    I,   XIII|        senkihez sem szólt, míg nem látta, hogy a fiskális elindult
25   II,    XIV|           a szigorúságot kinevetve látta; ez rossz tapasztalás, uram,
26   II,     XV|      egészíteni, de még most jónak látta hallgatni és vigyázni. Gyanította,
27   II,     XV|            képbe, persze külföldön látta, hogy expressus idejött
28   II,     XV|       használjon. De mégis jobbnak látta felállni és kimenni a szobából.~ ~
29   II,   XVII|         hogy örökre elhagyja őket. Látta maga előtt búsan, leverten
30   II,   XVII|         tüneménnyé vált ideál. Azt látta ott a gyűlés asztalánál
31   II,   XVII|            hogy az ne láthassa. Őt látta felkelni maga előtt, s előre
32   II,   XVII|          ne tudná azt meg soha. Őt látta maga mellett futtatni sebes
33   II,   XVII|            meg, miért halt meg. Őt látta itt és ott és mindenütt,
34   II,  XVIII|            becsületes öregre.~ ~Ez látta, hogy valami módon hozzá
35   II,  XVIII|           kalap és köpenyke nélkül látta. – Ön egészen kényelembe
36   II,    XIX|           hisz Pozsonyban többször látta őt Kárpáthy Jánossal karöltve
37   II,     XX|          szép delnő; mindenki, aki látta így őket, megvallá, hogy
38   II,     XX|       keresni szemeivel, s bár jól látta, hogy Flóra mindig bosszúsan
39   II,     XX|         ámde a nagy férfiú jobbnak látta erre mindjárt buzogánnyal
40   II,     XX|        iszonyú jelenet érte őt, és látta most maga mellett ülni a
41   II,   XXIV|            de egyéb semmi. Örömmel látta házánál szép szomszédnőjét,
42   II,   XXIV|          hitte azt, s nyugodtabban látta Rudolfot szemeivel, mint
43   II,   XXIV|       tisztviselőjéül. Aki sohasem látta is,  kellett ismernie
44   II,   XXIV| találkozott, egyre őróla álmodott, látta, beszélt, sétált és táncolt
45   II,    XXV|     szeretne?~ ~Csakhogy Fanny jól látta már messziről, hogy a hintóban,
46   II,    XXV|          előle. Bár legalább elébb látta volna meg, hogy ideje leendett
47   II,    XXV|            azt újra felidézni? Nem látta ön, hogy futottam mindenütt
48   II,   XXVI|      szelídebben hangolva, s jónak látta Kecskerey barátunkat egy
49   II,  XXVII|        nagyságod szívére, de jónak látta a fájdalom által is próbára
50   II,  XXVII|            hallott semmit, csak őt látta ott fekünni halványan, elhervadtan,
51   II,   XXIX|          Rudolfra, s amint belépni látta őt, felkelt helyéből, és
52   II,   XXIX|           összerágta tollát, s nem látta a betűket, melyeket leírt…
53   II,    XXX|            költögetni kezdé, akkor látta, hogy halott.~ ~Csakugyan
54   II,    XXX|           keblén. És mindenki, aki látta, azt állítá, hogy oly gyöngéden
55   II,   XXXI|        liberális Darvay Jenő jónak látta erre egész komoly arccal
Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC
IntraText® (VA2) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2010. Content in this page is licensed under a Creative Commons License