Kötet, Fezejet

 1    I,      I|             míg ő maga ágyán fekve maradt, az asztal túlsó végén három
 2    I,      I|           vaudeville-ből * eszében maradt sanzontöredéket dúdolni,
 3    I,     II|          szerint, ha egy diák adós maradt a fellakomázott pogácsák
 4    I,     II|          Griffard kilenc sou-val * maradt a zsebében.~ ~Ha az ember
 5    I,     II|         volt előtte.~ ~De nem soká maradt ismeretlen. Akinek milliomai
 6    I,     II|           Griffard úr sehonnan sem maradt el, mert hiszen az ily alkalmak
 7    I,     II|             Néha ő egyedül egymaga maradt kitartó az egész börzeingadozásban,
 8    I,     IV|            Musique közönség nélkül maradt; az elegáns világ törte
 9    I,     VI|       otthagyta, s ő egyes-egyedül maradt.~ ~Ma rendkívüli vásárja
10    I,    VII|          Két év alatt ugyanis alig maradt a világ fővárosaiban híres
11    I,    VII|         lezárva. Hanem azért titok maradt, mert tőle nem származik
12    I,    VII|   állítottak fel, isten mindenható maradt, s csodái nemcsak az elemekben
13    I,   VIII|         lefestve, közben elég hely maradt még a meghalt patrónusok,
14    I,   VIII|     kaszáláshoz ne fogjanak; lábán maradt minden termése. Ez egy.
15    I,   VIII|       versenyhős alig hatodmagával maradt a síkon.~ ~Annál érdekesebbé
16    I,   VIII|       Márton több ölnyi távolságra maradt el mögötte már a pálya felén,
17    I,   VIII|          mellette, s ekkor a lovas maradt hátul, a vad futott elől.
18    I,   VIII|           nemes Kiss családnak itt maradt rokonait keresi, azért ha
19    I,     IX|           része főurainknak itthon maradt a hazában, s azáltal vélte
20    I,      X|             hogy a családnak ideje maradt Matildot ádáz dühe elől
21    I,      X|         előtt látta, az esze állva maradt, egy gondolatnak nem volt
22    I,      X|              Midőn a család magára maradt, akkor kezdődött még csak
23    I,    XII|         Sándor néhány percig állva maradt helyén, a pisztolyt leeresztett
24    I,   XIII|            az utolsón pedig az ott maradt férfinépből ki félholtan,
25    I,   XIII|         bírták szétfeszegetni; ott maradt a tisztes emlék késő Ulászló
26    I,   XIII|            ki holta napjáig Jancsi maradt.~ ~Az ő kezeinek nyomai
27    I,   XIII|       megint felkelt róla, s állva maradt földesura előtt.~ ~Sajátságos
28    I,   XIII|  minélfogva a másik oldalon üresen maradt lyuk igen célszerűen rá
29    I,   XIII|         hírrel.~ ~– Hol van ő? Hol maradt? Mért hagytad el? – kérdé
30    I,   XIII|           az esperes úr – ki azért maradt legutoljára Kárpitfalván,
31    I,   XIII|          cserélni.~ ~Negyednap nem maradt a halál révén álló Kárpáthy
32   II,    XIV|          nem adom.~ ~Kárpáthy ülve maradt, s nyájasan fogá meg a kézműves
33   II,    XIV| tűrhetőbbek közé, de az ösztön ott maradt lelkében, fényleni, pompa,
34   II,    XIV|        ifjú nevét; a leány hidegen maradt, dicsérte, becsűlé, de ez
35   II,     XV|    levélből, hogy a nagybátya élve maradt, de már akkor a pénz útban
36   II,     XV|          készen, éjszakára is benn maradt, maga helyett ezalatt Boltayt
37   II,     XV|          Mayerné, s Fannynak ideje maradt magában ilyenformán egészíteni
38   II,     XV|        pirul, hanem hideg, halvány maradt.~ ~Nagy titkolózva elébb
39   II,   XVII|        mikor falevél hulltával ott maradt a fákon a mindig zöld fagyöngy;
40   II,   XVII|          kézbesíti, mely, hogy nem maradt kívánatos siker nélkül,
41   II,  XVIII|             s maga enyelegve hátul maradt Kárpáthyval.~ ~– Gróf Szentirmay
42   II,  XVIII|            alatt János úrnak ideje maradt tréfásan évődhetni szép
43   II,  XVIII|              A két ifjú nő egyedül maradt.~ ~Alig zárult be az ajtó
44   II,    XIX|  elsőbbséget, a kérdés eldöntetlen maradt.~ ~És azután még egy csomó
45   II,   XXIV|           s csak a vidám fiatalság maradt még ott a zenészekkel, kivigadni
46   II,    XXV|       becsavarodott.~ ~Fanny állva maradt, mintha a földbe gyökerezett
47   II,    XXV|           azután késő estig együtt maradt velök.~ ~Rudolf, midőn alunni
48   II,  XXVII|           után. Most azon a helyen maradt állva, és egy hang nem repült
49   II,   XXIX|      falaztatni. Látod, minden úgy maradt, ahogy ő hagyta. Nem ezen
50   II,    XXX|            kastélyban, csak Rudolf maradt fenn sokáig. A kandallóban
51   II,    XXX|        szomorúak jöttek. Senki sem maradt el a régi ismerősök közől;
52   II,   XXXI|        jött. Teréz csak mindig ott maradt a háznál, Marion pedig egészen
53   II,     Sz|             első példánya 1626-ból maradt fenn~ ~ ~ ~Mademoiselle