Kötet, Fezejet

 1    I,      I|         volna, az nincs.~ ~A nagy úrnak annyira megtetszett e körülírása
 2    I,      I|     megdühödött volna a nagyságos úrnak, azt is megittuk volna.
 3    I,      I|                  Borom rossz. Nem úrnak való. Szolgálóm pedig csúf,
 4    I,      I|           az úr soha hírét Jancsi úrnak?~ ~– Ah, c'est fort, ez
 5    I,      I|        tudunk annyit, hogy Jancsi úrnak hívják; hogy miért hívják
 6    I,      I|        János, kit a köznép Jancsi úrnak csúfol, ahogy az úrnak is
 7    I,      I|     Jancsi úrnak csúfol, ahogy az úrnak is tetszett szólítani.~ ~–
 8    I,     IV|        aki az atyját excellenciás úrnak szokta titulálni. – Parancsoljanak
 9    I,   VIII|       kell magamat viselnem, hogy úrnak nézzenek.~ ~– Légy mentül
10    I,   VIII|     nagyobb betyár, annál nagyobb úrnak fognak tartani, csak a szemérmetesség
11    I,   VIII|         fel volt Miska öltöztetve úrnak.~ ~Az ivóteremben már ekkor
12    I,   VIII|        Miska kedvence lett Jancsi úrnak s a környékbeli minden hímkompániának.~ ~
13    I,   VIII|        címer a gyűrűmön.~ ~Jancsi úrnak ez a tréfa még a saját magáénál
14    I,      X|       szoktatni a főzéshez, Mayer úrnak pedig a kozmás levesekhez;
15    I,      X|       szerteszét mállott.~ ~Mayer úrnak kétfelé fordult a szája: „
16    I,      X|         volt, tekintetes Bordácsi úrnak hítták. Kriminális törvényszéki
17    I,      X|        gondolja az úr, hogy én az úrnak pártját fogom fogni? – kiálta
18    I,      X|        Most még egy leánya van az úrnak; az utolsó, a legszebbik,
19    I,      X|          miatt.~ ~– Azt mondom az úrnak, ha még hajlandó a  tanácsot
20    I,      X|        Teréz testvérje kívánja az úrnak Fanny leányát magához venni,
21    I,      X|         Hová? Azon esetben, ha az úrnak tudomásával vannak azon
22    I,      X|          bolondok házába!~ ~Mayer úrnak elég volt ennyi. Magát ajánlotta,
23    I,    XII|             helyzet-e egy főrendű úrnak egy kézművessel párbajt
24    I,    XII|        óta címtársa vagyok Boltay úrnak, s akármely követelés éri
25    I,   XIII|           kezét odanyújtsa Jancsi úrnak, kinek a világon tán egyedül
26    I,   XIII|          kegyeskedni a méltóságos úrnakszólt Péter úr az asztalhoz
27    I,   XIII|         mindegy volna a nagyságos úrnak, ha üres papirost mutatnának
28    I,   XIII|           Nagyságos Kárpáthy Béla úrnak, őméltóságának Pozsonyban.
29    I,   XIII|        bántotta, s ha a nagyságos úrnak az kedvére van, hát csak
30    I,   XIII|         kegyelmednek, a nagyságos úrnak, hogy minekutána e mai arannyal
31    I,   XIII|          férjhez adlak.~ ~(Jancsi úrnak az esze tisztul – mondanák
32    I,   XIII|          a fiskálist! Mondja Béla úrnak, hogy tisztelem, csókolom,
33    I,   XIII|       levelet hoztam a tiszttartó úrnak! – szólt hidegvérrel Marci;
34   II,    XIV|         haragszik érte, ha Jancsi úrnak szólítják.~ ~Mind kívül,
35   II,    XIV| gondolatra, mint fogja ő e gazdag úrnak elmondhatni: „Íme te másfél
36   II,     XV|   leginkább meg kell tudni Boltay úrnak, hogy milyen szerencsétlen
37   II,     XV|          Majd hiszi azt valaki az úrnak, szokták is az urak szegény
38   II,     XV|       elfogadja annak a pamlagülő úrnak az ajánlatát, s mily finoman
39   II,     XV|        Izenjék meg Kárpáthy János úrnak, hogy még ma keressen fel,
40   II,     XV|         küldi nagyságos Kecskerey úrnak.~ ~Hát ez a Kecskerey úr
41   II,     XV|     következtetné, hogy Kecskerey úrnak valami képtelenül gazdag
42   II,   XVII|          megtanult, hogy Kárpáthy úrnak egy „alásszolgáját” köszönjön,
43   II,   XVII|    pakolva küldé vissza Kutyfalvi úrnak, minden komitíva * nélkül.
44   II,   XVII|          mind a két hazában János úrnak ímez indítványa, annak leírásához
45   II,  XVIII|            Ez parancs volt. Varga úrnak le kellett ülni. Ily gonoszul
46   II,  XVIII|      felvehetni, mely alatt János úrnak ideje maradt tréfásan évődhetni
47   II,    XXI|       Annyi gyöngédség volt János úrnak ezen tettében, miszerint
48   II,   XXII|       sikerült, de jólesett János úrnak észrevenni a szándékot is.~ ~–
49   II,   XXXI|     Kivéve a fiát. Azt Szentirmay úrnak ajándékozá.~ ~– De iszen50   II,    Veg|            tekintélynek esztelen, úrnak – önhibája miattkoldus.
Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC
IntraText® (VA2) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2010. Content in this page is licensed under a Creative Commons License