Kötet, Fezejet

 1    I,     II|            valamennyi szalonban fognak beszélni. – Hát mi újság Párizsban,
 2    I,     II|              vaudeville-ekben * hallja beszélni a festett chevalier-ket.
 3    I,    III|           amint a három szemközt jövőt beszélni hallja. Pillanatra habozni
 4    I,    III|           hallok először hazám nyelvén beszélni, s az nekem olyan jólesik,
 5    I,     IV|               van! „Pedig önnek könnyű beszélni – mondta a lord –, mert
 6    I,     VI|                 s elkezdtek fennhangon beszélni, nevetni; az Catalani páholya
 7    I,    VII|            tekintete mellett? Ki tudna beszélni e szemek olthatlan tüzéről,
 8    I,    VII|               a csókot?~ ~– Hagyjon ön beszélni, monsieur * – szólt neheztelő
 9    I,    VII|              ahogy szokás álomképekhez beszélni, nehogy elriadjanak.~ ~–
10    I,    VII|          asszony nagyon szeretne veled beszélni.~ ~Rudolf leírhatlan savanyú
11    I,    VII|           gyerek, addig nincs róla mit beszélni; tanul jót, rosszat, összevissza;
12    I,   VIII|            tanultál meg ilyen folyvást beszélni?~ ~– Hat esztendeig mindig
13    I,   VIII|                idegen legény hagyta őt beszélni békével, s csendesen, jókedvvel
14    I,   VIII| galagonyatüskéibe; kezdtek politikáról beszélni. Még ez is elég vad mulatság,
15    I,   VIII|           hallgatni, de viszont tudott beszélni ott, hol ismét a haza atyjai
16    I,     IX|              bennünket, hogy nemsokára beszélni fog. Majd éljenezzünk neki!
17    I,     IX|   principálisához, ha azalatt Kárpáthy beszélni talál, jól megjegyezzék,
18    I,      X|     tanulmányairól pedig jobb lesz nem beszélni. Csak ebéd idején találkozott
19    I,    XII|                kivel fog az asszonyság beszélni.~ ~Harmadik vasárnap maga
20    I,   XIII|               mindig tisztelettel kell beszélni!~ ~– Mit? – szólt Pál hátratéve
21   II,    XIV|              szillogizmusokban tud már beszélni szíve ügyei felől, az annak
22   II,     XV|               meg fogja látni leányát, beszélni fog vele. Ott fog lakni
23   II,     XV|             valakinek szenvedélye volt beszélni, ő elhallgatta éjfélig.
24   II,     XV|         mintegy hangolásul, hogy ismét beszélni fog.~ ~– Alszol már Fáni?~ ~–
25   II,     XV|              sőt még veled sem hagyták beszélni a leányukat. És most, tudod
26   II,     XV|           Fanny irtózva várta, mit fog beszélni tovább édesanyja. Lesz-e
27   II,     XV|                Abellino sietett rögtön beszélni vele. Azt mondá, hogy nem
28   II,   XVII|          ötölve-hatolva tudott valamit beszélni a generózus nábob saját
29   II,   XVII|           semmiféle idegen nyelven nem beszélni, ilyenformán kényszerítve
30   II,   XVII|                mindaz, amit a nábobrul beszélni hallott, még mikor nénjeivel
31   II,  XVIII|               okos szót sem lehet vele beszélni.~ ~A szőke báró Berky Tivadar,
32   II,  XVIII|            ember, aki üres léhaságokat beszélni, hírt hordani, émelygős
33   II,  XVIII|           kérek, hogy őróla szegényről beszélni voltam bátor.~ ~– Úgy, úgy,
34   II,  XVIII|             úgy, majd többet is fogunk beszélni róla. Az ő arcképe függ
35   II,  XVIII|             kérek, hogy így bátorkodom beszélni.~ ~– Csak folytassa! – inte
36   II,  XVIII|               lett. Ah őelőtte anyáról beszélni a legiszonyúbb fájdalom,
37   II,  XVIII|       megérkezett ide, önrül hallottam beszélni, s azokból, amiket hallottam,
38   II,    XIX|              fickók tanultak okosabban beszélni az ő jelenlétében, s a divatvitézek,
39   II,    XIX|       általjában iparkodjál semmit sem beszélni előtte, mert őt a legcsekélyebb
40   II,    XIX|           Véghetetlenül sokat fog róla beszélni, s ha azt mind végighallgatod,
41   II,     XX|                 oly édes hangon tudott beszélni hozzá. Hiszen álmodni mindent
42   II,    XXI|            megy, és egészen más hangon beszélni, mint egyébkor. Sőt még
43   II,    XXI|        félreérti, s mindazt, amit neki beszélni szokott, kapitális bohóságoknak
44   II,   XXIV|                iparkodva igen komolyan beszélni.~ ~– Hát ez csak tréfa volt? –
45   II,   XXIV|            Marion kisasszonyt hallanám beszélni.~ ~– Pedig ez saját eszmém,
46   II,  XXVII|              addig élhetne még, míg őt beszélni hallja, hogy figyelhetne
47   II,   XXXI|                tartá érdemesnek tovább beszélni.~ ~A gazdag majorátustól *
48   II,   XXXI|              tudnának magyarul, tudjon beszélni velök.~ ~– Hahhahha! Franciául