Kötet, Fezejet

 1    I,     IV|     kérdés még ennél is az, ha vajon az Académie Royale de Musique * (
 2    I,     IV|       megnézve kívül-belől, ha vajon csakugyan az ő kalapja-e;
 3    I,     IV|  azután felpróbálva fejére, ha vajon csakugyan az ő feje-e az,
 4    I,     IV|   várva el, hogy az megmondja, vajon hallotta-e, vagy sem. Ismeri
 5    I,     IV|     sikertől föltételezvén, ha vajon rendes tagnak szerződtesse-e
 6    I,     IV|       darabig gondolkozott, ha vajon elég nagy megtiszteltetés-e
 7    I,     VI|   előőrsöket vizsgálni jár, ha vajon mindenki rendeltetése helyén
 8    I,     VI|        arról nem lehete tudni, vajon a színpadra szól-e vagy
 9    I,    VII|       beszédre bírja, s lássa, vajon e szép arc hogy jön zavarba
10    I,     IX|      akkor is kérdés marad, ha vajon a rouerie * finomságai,
11    I,     IX|        hallgatóság találgatja, vajon mit beszélnek ott most.~ ~
12    I,      X|      útján ki tudja számítani, vajon lehet-e tizenhat forint
13    I,      X|    keresik. Azon gondolkozott, vajon illendő-e még őneki azon
14    I,     XI|      tartá az érzékeny ifjú.~ ~Vajon minő sors érhette szegényt?~ ~
15    I,     XI|       azon rejtélyes férfinak. Vajon jövő vasárnap eljön-e ismét?~ ~
16    I,    XII|      már az előterembe lépett. Vajon be fog-e a szobába is jönni?~ ~
17    I,    XII|      azalatt szétnézegetett: – Vajon sok szobája lehet-e ennek
18    I,    XII|        Azon egy tekintet, hogy vajon convenant * helyzet-e egy
19    I,   XIII|      nagy tusakodásába került, vajon Pozsonyban tartsa-e fel
20    I,   XIII|      melyről nem lehete tudni, vajon frakk-e az vagy atilladolmány;
21    I,   XIII|        tulajdon szekerén jött. Vajon hol lophatta?~ ~– De nagy
22    I,   XIII| harapófogakkal lefeszegetni.~ ~Vajon mi lehet e ládában? A vendégek
23    I,   XIII|   Kárpitfalván, hogy megtudja, vajon aláírta-e Jancsi úr a **
24   II,     XV|   förtelem!… Ilyen az élet!…~ ~Vajon ilyen-é? Csitt. Hallgasd
25   II,     XV|    nevető, diadalmaskodó alak; vajon ő volna az? Ej, ej, bizony
26   II,     XV|        hintó az országúton.~ ~…Vajon mit végezhettek odabenn?~ ~ ~ ~
27   II,     XV|  vissza Pozsonyba, lóhalálába! Vajon hova lehetett az a leány?
28   II,     XV|     meggyőződhessék róla, hogy vajon az a vén nábob, kinek bőrére
29   II,     XV|      gondolkozni kezdett róla, vajon ne legyen-e nagylelkű, és
30   II,   XVII|   kívánjuk figyelmünket vetni, vajon a hazánkban annyira pártolandó
31   II,   XVII|       feszültség és várakozás; vajon a kitűzött aranybillikomot,
32   II,   XVII|      Fanny remegve gondolt rá, vajon eljönnek-e a meghívásra
33   II,   XVII|   asszonya, látva mindenkitől… vajon ki fog az ő egészségeért
34   II,   XVII|    rókát. Ő is lovon fog ülni… vajon ki leend az ő lovagja?~ ~
35   II,   XVII| asszonya, melyet maga hímzett… vajon ki nyeri azt el?~ ~Harmadnap
36   II,  XVIII|        az is kétségbe vonható, vajon tud-e egyáltalában írni.)~ ~
37   II,  XVIII|        előtt sem érezné magát. Vajon mit akar tőle kérdezni a
38   II,  XVIII|       figyelmesen tekintve rá, vajon hogyan tudja ő e bókot viszonozni;
39   II,  XVIII|   önnek figyelmes pártolásába. Vajon nem lépek-e valahol ismét
40   II,    XXI|      mintha azt kérdezné tőle, vajon ne maradjon-e ő is itt?~ ~
41   II,   XXIV|  arccal. – Ez Kecskerey úr..~ ~Vajon mi hozta ide az érdemes
42   II,   XXVI| érdekes jelenet fog lenni.~ ~– Vajon micsoda nagy baj érhette
43   II,   XXXI|    csak nevetség tárgya lehet. Vajon mit fog kezdeni?~ ~– Legjobb
44   II,   XXXI|      szeretett volna megtudni, vajon utolsó óráiban megtért-e