Kötet, Fezejet

 1    I,      I|         visz.~ ~– Nem valami hintó jön ott?~ ~– Hiszen csak az
 2    I,      I|           kétfelől, s ahol zökkenő jön, majd egyik, majd másik
 3    I,      I|          Hála istennek, ide ma nem jön vendég, s örült a lelke,
 4    I,      I|        csendesen aluszik az Úrban, jön másfelől házára a veszedelem:
 5    I,      I|             Tizenkét lóhátas ember jön égő fáklyákkal, egy hintót
 6    I,      I|          hát az úr kicsoda? Honnan jön? Hol lakik?~ ~– Bírok itten,
 7    I,      I|          jobban~ ~tetszik. Úröcsém jön nagy messze földről engem
 8    I,     II|           az állását, aki Párizsba jön, akármilyen úton és zajjal
 9    I,     II|          akármilyen úton és zajjal jön is. E napokban két magyar
10    I,    III| civilizációval első összeütközésbe jön. Nem a barbárok fogják a
11    I,     IV|             a szerencsés véletlen, jön segítségemre egy pudlikutya
12    I,      V|     mondják, hogy megvénült. És ha jön egy szerencsés vetélytársné,
13    I,     VI|            mikor Semiramide áriája jön, átellenben pedig a másik,
14    I,     VI|            csak két felvonás múlva jön, s addig öltözőszobájában
15    I,     VI|            tartozó kérdés.~ ~Végre jön a rendező, s egész alázattal
16    I,     VI|       legyen a közönség, mert most jön a java.~ ~Catalani egész
17    I,    VII|           az nem gyermeki teherrel jön ezúttal. A fiatal anya megszakadó
18    I,    VII|             de tudta azért, hogy ő jön.~ ~Hiszen sokszor álmodta
19    I,    VII|       lássa, vajon e szép arc hogy jön zavarba kérdésére.~ ~Azonban
20    I,     IX|      mindnek azt mondta, hogy most jön a Dunából, ahonnan egy vízbe
21    I,     XI|     meglátva, hogy az utcán Matild jön szemközt nyitott hintóban,
22    I,     XI|          miszerint az egy férfitól jön, mert akkor meglehet, hogy
23    I,    XII|          ember. Most is műhelyéből jön; ezt szeretem, a munkás
24    I,   XIII|           negyven esztendős korára jön meg a sütnivalója; az övé
25    I,   XIII|        tisztelgők, hanem ha később jön valaki, az is helyet találjon.~ ~
26   II,     XV|             Ön egy óra múlva velem jön falura, a többit azután
27   II,     XV|       hervadnak.~ ~– Csitt, Boltay jön!…~ ~Az öreg úr belépett,
28   II,     XV|           derék házigazda.~ ~Végre jön Abellino. Neki nem volt
29   II,     XV|           nem jöhet be, mert útról jön, s nem ért rá átöltözni.~ ~–
30   II,  XVIII|          Hisz a gazdag számára sem jön fel kétszer egy nap a hajnal,
31   II,  XVIII|        nagyon, mert megint zavarba jön, s elfeledi, hogy mit akart
32   II,  XVIII| megcsókolni; ah ez nem az.~ ~Hátul jön ő, nagynénje, a tiszteletőr
33   II,    XIX|         szenvedélyes; ha indulatba jön, nem válogatja a szót, nem
34   II,    XIX|          kivel van dolguk.~ ~– Itt jön egy másik nagyságos úr.
35   II,    XIX| elduzzogjon érte holtig; ha valaki jön hozzád, midőn ő nálad van,
36   II,    XIX|        Megint nonszensz.)~ ~– Most jön gróf Sárosdy főispán. Derék,
37   II,    XIX|           magyar Helikon.~ ~– Most jön a sor az eredeti fiúkra.~ ~–
38   II,    XIX|           repülő só. *~ ~– Ah, itt jön gróf Kereszthyné. Ez jeles
39   II,     XX|       megírja jövetele napját. Nem jön ólálkodva, meglepve, mint
40   II,    XXI|        megállt, széttekint, honnan jön az ellen, s azzal nekiveti
41   II,    XXV|           a gyanakodásra. – Hát ki jön más?~ ~– Ez Flóra férje –
42   II,  XXVII|         csak fejével int. Hang nem jön ajkára; fejét félrefordítja,
43   II, XXVIII|          nem bírta megérteni, hogy jön az e helyre, ez órában.~ ~–
44   II,   XXXI|       elutazik, s addig vissza nem jön, amíg bennetart; de azért