Kötet, Fezejet

 1    I,      I|            még csak borsot sem enged tenni az asztalára, mert nem idebenn
 2    I,      I|             akart égni, nem volt mit tenni más, mint szedni a köpönyegét,
 3    I,     II|           levágtam.~ ~– S mit fog ön tenni, ha mégis kérni fogják?~ ~–
 4    I,     II|            volna örviek ajánlataimat tenni. De még egy más pontra nézve
 5    I,     II|              elutazik.~ ~– Nincs mit tenni egyéb. Addig ön lesz kénytelen
 6    I,    VII|          elegáns gavallérok; fogja-e tenni Rudolfért, ki egy melankólikus,
 7    I,    VII|       szemrehányásokat akart magának tenni, hogy e nő halálán legkisebb
 8    I,   VIII|        végigveretni, ahogy ő szokott tenni mással, ahogy ő verte meg
 9    I,      X|     kiadásoknak lehetne megszorítást tenni, de sehol sem talált menekülést;
10    I,      X|               Ön engem bolonddá vélt tenni, midőn azt mondta, hogy
11    I,      X|            azt nem lehet, nem szabad tenni, és ha elkezdi, csúfot lát
12    I,     XI|         országát és népét boldogabbá tenni? Ez még nagyobb bizalmat
13    I,    XII|           így nincs uraságtoknak mit tenni egyéb, mint vagy visszavonni
14    I,    XII|         ártatlan embert földönfutóvá tenni, hanem legyenek önök szívesek
15    I,    XII|         könnyű velők bravúrlövéseket tenni.~ ~Sándor keserűen mosolygott.~ ~–
16    I,    XII|              pisztolyokat félre kell tenni, mert már ismeretesek –
17    I,   XIII|    bátorkodtam egynéhány észrevételt tenni az illető pozíciókra nézve,
18    I,   XIII|              holnapután reggel fogom tenni tiszteletemet a többi szolgálatban
19    I,   XIII|              vonakodott magát csúffá tenni; de miután az alsóbb cselédségnek
20   II,    XIV|        gyámleányomat boldoggá akarom tenni, de kincsért, gazdagságért
21   II,    XIV|      meggyalázni, társai nevetségévé tenni akarta; ki reá fogadást
22   II,     XV|               mely kívánatnak eleget tenni nagy megerőtetésébe került
23   II,     XV|            leültetni, s megfoghatóvá tenni előtte, hogy itt fog a szobában
24   II,     XV|   csigaházából kiöltse szarvait, úgy tenni, mintha nem is ügyelne rá,
25   II,     XV|        elvesz; az csak bolonddá akar tenni, ez bolondság!~ ~E kegyes
26   II,     XV|            Ez ám nem hagyja bolonddá tenni magát. Ez az én igazi leányom.” –
27   II,     XV|             természet gyermeke fogna tenni.~ ~Erre azután rohana János
28   II,    XVI|             No jó. Abellino le fogja tenni a kardot, s azzal a párbajnak
29   II,   XVII|          kíméletlen emlékeztetéseket tenni János úr előtt, később pedig,
30   II,  XVIII|           érzékeny észrevételt akart tenni, de nem juthatott hozzá
31   II,  XVIII|          elmés férfiú indítványt fog tenni, hogy ezentúl az agarak
32   II,  XVIII|          iparkodott mentül könnyebbé tenni.~ ~Ott ült már közörvendezésre,
33   II,    XIX|           Ugye, most ezt és ezt kell tenni? Ma nemde ezt végezzük el?”
34   II,  XXIII| lelkiismeretes kutatásokat akarnának tenni családjaink származási rendében,
35   II,   XXIV|           napot lehetőleg kellemessé tenni reám nézve.~ ~– De hát miért
36   II,   XXVI|                   Eszerint nincs mit tenni más számomra – mormolá fogai
37   II,  XXVII|            fájdalom által is próbára tenni azt.~ ~– Mit akar ön mondani? –
38   II,   XXIX|          fogja azt. Koporsóm, melybe tenni fognak, készen áll már hálószobámban,
39   II,   XXIX|             évszámot kell majd utána tenni. Ugyanazon teremben akarok
40   II,   XXIX|            ahogy a gyermekek szokták tenni, mikor jókedvök van. Ki
41   II,   XXXI|           csak féltékennyé sem lehet tenni.) Azt hitte, majd akkor