Kötet, Fezejet

 1    I,      I|         mutatá, hogy nem az alföldi urak közül való.~ ~Levetve bő,
 2    I,    III|             talán ismerik műveit az urak? Ah be együgyű kérdés tőlem!
 3    I,    III|          Hogyne ismernék ily művelt urak Jean Jacques Rousseau munkáit?~ ~–
 4    I,    III|          érzés az. Legyenek csak az urak hét esztendeig távol hazájuktól,
 5    I,    VII|          hazájának, istenének; nagy urak között az a hit él, hogy
 6    I,   VIII| leereszkedést.~ ~Majd a tisztelendő urak házai elé ér; ide be kell
 7    I,   VIII|            önbizakodó mosollyal, az urak onnan a hintókról kiabálják: – „
 8    I,   VIII|             a merénylet sikerét; az urak is mind paripáikat hozatták
 9    I,   VIII|             kerekítő nótáikat, s az urak táncolnak parasztmenyecskékkel.~ ~
10    I,     IX|        mutatott, a többi méltóságos urak is ide néznek. Bizonyosan
11    I,      X|    szépségei, bálkirálynék! Elegáns urak, még mágnások is örömest
12    I,      X|          legelőbb is Felsz és Huber urak boltjába; megtudta, mennyit
13    I,      X|     főnemesek, bankárok és más nagy urak.~ ~Vette ugyan észre Mayer
14    I,      X|             mind így szokták a nagy urak.~ ~Már a legkisebb leány
15    I,      X|          szüzességről, miket a nagy urak és nagy szellemek által
16    I,     XI|             Vannak olyan dologtalan urak, kiknek nincs egyéb foglalatosságuk,
17    I,   XIII|        haddelhadd a hírneves vendég urak között.~ ~E kibékülési szimptómákra
18    I,   XIII|              mi dolgom nekem a nagy urak ügyeibe beleavatkozni. Csak
19    I,   XIII|          előadni. Mikor a nagyságos urak a nagy teremben ebédelnek,
20    I,   XIII|         beszélhetett, a teremben az urak, a konyhában a kukták, a
21    I,     Sz|            Jockey Club – az előkelő urak, a felső tízezer kaszinója~ ~
22   II,    XIV|           új hírre virradt; divatos urak jártak vadászni falusi laka
23   II,     XV|            odahaza és a galant ifjú urak nevetni, ha őt ilyen staffage-zsal *
24   II,     XV|            leányok és a galant ifjú urak odahaza.~ ~Mert ahhoz, hogy
25   II,     XV|      műtárlatokba, ott a legnagyobb urak vették meg azokat drága
26   II,     XV|             az úrnak, szokták is az urak szegény emberek leányát
27   II,     XV|         megéhezik mellette. A poéta urak szeretnek ideális dolgokrul
28   II,    XVI|       keresztben állt közöttük.~ ~– Urak, ez nem szabad! A viadal
29   II,   XVII|          várost. Az őnála összejövő urak csaknem mindegyike tud egy-egy
30   II,   XVII|             s melyért magyarországi urak már kétszáz darab aranyat
31   II,    XIX|             nagyságos és méltóságos urak. A nagyságos és méltóságos
32   II,    XIX|           tekintetes és tiszteletes urak, természetesen ezek már
33   II,    XIX|               Óh, ezek a tekintetes urak mindig a legkönnyebben bánható
34   II,    XIX|         társadalomnak; a tekintetes urak sohasem szokták azon törni
35   II,    XIX|       táblabírák, ezek a tekintetes urak maguk azok, akik e könyveket
36   II,     XX|             nagyságos és méltóságos urak földi mozdonyai. Amott látni
37   II,     XX|           tisztelendő és tekintetes urak, az eszme megfontolást érdemel! (
38   II,     XX|           tisztelendő és tekintetes urak, korunk a haladás kora.
39   II,    XXI|         végül a hintókban ülő éltes urak és hölgyek; maga János úr
40   II,    XXX|          nemes, nemzetes és vitézlő urak, kiktől egy alázatosan porrá