Kötet, Fezejet

 1    I,      I|        csárda a keresztúti gáton, melyben Bús Péter uram vala a kocsmáros.
 2    I,      I|          kocsiállást megpillantá, melyben kedélyesen veszekedtek az
 3    I,      I|          a kastélyában teátrumot, melyben saját komédiásai játszanak,
 4    I,     II|          az ostoba nagy könyvhez, melyben a sok paragrafus között
 5    I,     IV|          érzékeny drámát csinált, melyben a főszerepet Philax úr,
 6    I,      V|       hangversenyben fölléptetni, melyben mindenkit bámulatra ragadott.~ ~
 7    I,      V|         szerepe volt Jozefinenek, melyben a közönséget elbűvölé, s
 8    I,     VI|       végig Jozefine első énekét, melyben nem lehete egy foltot, egy
 9    I,    VII|        csókot.~ ~Általános kacaj, melyben csak Rudolf nem vesz részt,
10    I,    VII|        magára gyújtva a kioszkot, melyben lakott. Tán hallotta ön
11    I,    VII|    Felidézte emlékében azon órát, melyben őt oly ragyogónak látta,
12    I,     IX|        nem is ismerék azon hazát, melyben napi járó földeknek voltak
13    I,     IX| drágakövektől ragyogó öltözetben, melyben ő nehéz termetével a legtermészetesebb
14    I,      X|     padlásszobában feküdt Matild, melyben a szó szoros értelmében
15    I,     XI|           s megvette azt a házat, melyben Teréz lakott, s így alkalma
16    I,    XII|      remegve figyeltek e csendre, melyben annyi indulat zivatarja
17    I,   XIII|       hitte volna azon esztendőt, melyben azt fel nem tartotta volna,
18    I,   XIII|         szegényes állapotban van, melyben volt eleve, nem éppen gazdag
19    I,   XIII|   kisebbítve legyen, e mai napon, melyben minden haragosaimmal kibékülék,
20    I,   XIII|           saját kézírása volt az, melyben tudatja a Kutyfalvi-kastélyba
21   II,    XIV|            egy önfeledő pillanat, melyben a szív rossz tanácsadóira
22   II,    XIV|           a lég lanyha; olyan éj, melyben a lidérkék * előjönnek berkeikből,
23   II,     XV|           azon ágy alatt aludjék, melyben leánya alszik, mely kívánatát
24   II,     XV| összeállított világot alkossanak, melyben az anyag az ő szerzemények,
25   II,   XVII|        alig várja a percet Fanny, melyben kedves rokonait ölelhesse,
26   II,   XVII|           képzelni előkelő házat, melyben e nemes barmok kiegészítő
27   II,     XX|        nevezetesebb magyar házat, melyben e nemes állatok (hang a
28   II,     XX|   Odajöttek azon szoba ajtajához, melyben feküdtem, ott kapartak,
29   II,  XXIII|          ebben a kedves városban, melyben éppen akkora a köd, mint
30   II,    XXV|        ellátott üvegházhoz értek, melyben éppen akkor nyílt egy gyönyörű
31   II,    XXV|       díszes kínai virágedényben, melyben egyszerre észrevevé legfelyül
32   II,    XXV|              Rudolf azon percben, melyben visszatért, észrevette,
33   II,   XXIX|      elhozza rám Isten azon órát, melyben múlandó éltemet elhagyom –
34   II,   XXIX|       azon ruhámba öltöztessenek, melyben vele megesküvém, hű cselédem,
35   II,   XXIX|     teremben akarok kitéve lenni, melyben ő volt. Felettem ugyanazon
36   II,   XXIX|      földében őseim nyugszanak, s melyben én is nemsokára nyugodni
37   II,    XXX|      Felöltözteték azon köntösbe, melyben vele megesküdött, úgy tevék
38   II,   XXXI|       hogy levelet írt Rudolfhoz, melyben „sűrű könnyhullatások” kíséretében
39   II,    Veg|      felhasználni azon századnak, melyben éltek, tiltja a méltó kegyelet.~ ~
40   II,    Veg|   társaság nagy szótára elkészül, melyben valódi értelmű, kifejező