Kötet, Fezejet

 1    I,      I|        bögöly erővel ismeretséget akart vele kötni, azzal nagy vitába
 2    I,      I|          eszébe a szó, amit kérni akart.)~ ~– Mit adjak uram?~ ~–
 3    I,      I|        chevalier-nak, ha benn nem akart égni, nem volt mit tenni
 4    I,    III|        átlátta, hogy nagyon sokat akart mondani.) Rudolf mosolygott
 5    I,     IV|      minap egy tejárus szekér nem akart előle kitérni. „No várj!” –
 6    I,     IV|        tevé magát, s beszédbe sem akart ereszkedni e pont felett.
 7    I,    VII|   Útközben mégis szemrehányásokat akart magának tenni, hogy e nő
 8    I,    VII|       vetett a papírra. A kép nem akart sikerülni; az arc valamivel
 9    I,   VIII|              Jancsi úr már inteni akart aranygombú botjával, hogy
10    I,     IX|           s hacsak professzor nem akart lenni, ismereteinek semmi
11    I,      X|       kérlelhetetlen, hallani sem akart elátkozott leánya felől,
12    I,      X|          hét alatt.~ ~A leány fel akart kelni, hogy atyját meglátta,
13    I,    XII|          Rudolf, míg társa már rá akart kiáltani Kárpáthyra, hogy
14    I,   XIII|         ismét másik az országútra akart látni, a negyedik pedig
15    I,   XIII|         volt, nem mintha pálmákat akart volna benne növelni, hanem
16    I,   XIII|             A paraszt gondolkozni akart.~ ~– Egy, kettő, három!
17    I,   XIII|      Jancsi urat, hogy ha már meg akart halni, miért nem halt meg
18   II,    XIV|   bizonyos gyanús külsejű levelet akart Fanny olvasókönyvébe lopni.
19   II,     XV|         kertek alatt elébb otthon akart lenni, mint a szekér megérkezik,
20   II,     XV|          meglátva leányát, le sem akart szállni, hanem csak úgy
21   II,     XV|         lakni; erőnek erejével ki akart menni. Elébb a padláson
22   II,     XV|           menni. Elébb a padláson akart hálni, azután a konyhában
23   II,     XV|           ez álarc alatt, de időt akart neki engedni, hogy azt levethesse,
24   II,     XV|           ölelje. Rögtön, azonnal akart menni a menyasszonyért.
25   II,     XV|     tányérjára az ételt, mert nem akart sem enni, sem inni, s a
26   II,     XV|         mindegyik az egész világé akart lenni. Majd úgy veszik hasznát!~ ~....
27   II,    XVI|      többé semmit, még egy döfést akart neki adni. Kardja elcsúszott
28   II,   XVII|           tűrhetni.~ ~Ez féltréfa akart lenni János úr részéről,
29   II,   XVII|           szerette a vizet, s nem akart a szárcsákat nyugtalanító
30   II,  XVIII|         jön, s elfeledi, hogy mit akart mondani.~ ~Azután vevé is
31   II,  XVIII|       valami érzékeny észrevételt akart tenni, de nem juthatott
32   II,     XX| gyülekezetben, mindenki emlékezni akart hasonló esetre, mindenki
33   II,    XXI|     kedvenc hölgyeink? Flóra szép akart lenni, igen szép – mert
34   II,   XXII|       Azonban Szentirmayné mégsem akart addig eltávozni, míg barátnéját
35   II,   XXIV|         közügyekre filléreket sem akart áldozni a vagyonos osztály,
36   II,   XXIV|        valami kellemetlen.~ ~Mást akart mondani, de rajtakapták.~ ~–
37   II,    XXV|        Kárpátfalva.~ ~Fanny távol akart lenni Szentirmáról, és Pestre
38   II,   XXIX|         másik öreg, de nyelve nem akart mozogni.~ ~– …Neki hagyom
39   II,    XXX|             Az öreg szolga szólni akart, de ajkai össze voltak kulcsolódva,
40   II,   XXXI|         számára, miket Marion meg akart benne honosítni.~ ~E naptól