Kötet, Fezejet

 1    I,      I|       ismerik a magyar nyelvet, tudni fogják, hogy ez a „kend”
 2    I,      I|        ugyan magam is szeretném tudni.~ ~– Ah çà, * ez intéressant. *
 3    I,      I|        Nem úgy van az. Meg kell tudni, hogy Jancsi úr van abban
 4    I,     II|      levén, szépen meg lehetett tudni előre, melyik hídon és melyik
 5    I,     II|           Azt is fogja ön talán tudni, hogy ez ázsiai országban,
 6    I,    III|        monsieur Griffard-nál, s tudni fogjuk, hogy ama kettő,
 7    I,     IV|     regényes intrikáit meg kell tudni, azokból mindenféle változatokkal
 8    I,     VI|     egypár, de arról nem lehete tudni, vajon a színpadra szól-e
 9    I,    VII|        pedig úgy szerette volna tudni, ki volt azon ifjú, kire
10    I,    VII|    hiszen neki mindent meg kell tudni, legyen bár a titok lakat,
11    I,   VIII|        fáradsággal meg lehetett tudni, merre jár most a kivert
12    I,     IX|       mely ebben áll: használni tudni.~ ~Kiknek azon dicsőség
13    I,     IX|         nem kellett neki semmit tudni.~ ~Nép? Az nem létezett
14    I,      X|             És miért? Szeretném tudni, miért? Hát nem nevelem-e
15    I,   XIII|        sem háborgat, azokat sem tudni, mely átokfogta szenvedély
16    I,   XIII|    szabatja, melyről nem lehete tudni, vajon frakk-e az vagy atilladolmány;
17    I,   XIII|       hallgat reá. Nem elég azt tudni, hogy meglopták, még azt
18    I,   XIII|      hogy meglopták, még azt is tudni akarja, hogy mit loptak?~ ~–
19    I,   XIII|        is bontsuk fel, elég azt tudni, hogy ki vannak fizetve.
20   II,    XIV|              Nem vitatkozom. Ön tudni fogja, hogy védencének legtöbben
21   II,     XV|        mégis elmondom. Meg kell tudni a világnak, de leginkább
22   II,     XV| világnak, de leginkább meg kell tudni Boltay úrnak, hogy milyen
23   II,     XV|         és mégis meg akarja azt tudni.~ ~– Én nem tudom, mi lelt? –
24   II,     XV|        s reggel felé meg akarta tudni, virrad-e már, de az ablak
25   II,    XVI| évlapjait figyelemmel kísérték, tudni fogják, hogy ily párbaj
26   II,    XIX|        kívánatait, szeszélyeit, tudni, ki mi által lesz kellemesen
27   II,     XX|    persze Fannynak is meg kelle tudni, hogy mi van bele írva.~ ~
28   II,    XXI|  Gergely grófnak:~ ~– Szeretném tudni, hogy a jelenlevő férjek
29   II,   XXII|         a nők legjobban szokták tudni.~ ~Kárpáthy áldások közt
30   II,   XXIV|         az egész társaság fogja tudni, s látni fogják az ő nejét
31   II,    XXV|          Most mit használ önnek tudni, hogy egy esztelen nő a
32   II,   XXVI| Kecskerey karját.~ ~– Szeretnéd tudni?~ ~– Akarom tudni!~ ~– Hát –
33   II,   XXVI|     Szeretnéd tudni?~ ~– Akarom tudni!~ ~– Hát – a férje.~ ~–
34   II,   XXXI|       valaki.~ ~– Hát lehet azt tudni, hogy ő mit miért tett?
35   II,   XXXI|     szerette volna ismét valaki tudni.~ ~– Nem kell miatta aggódni;
36   II,   XXXI|    Griffard legjobban fogja azt tudni, mert ő körülményesebben
37   II,    Veg|         szégyen, és én szeretem tudni halottaimról, hogy miben
38   II,    Meg|    regényírónak érezni is kell, tudni is kell, ébren is kell látni,
39   II,    Meg|     kell látni, álmodni is kell tudni. Ez az én elméletem.~ ~Első