Kötet, Fezejet

 1    I,      I|          volt arról, hogy nála nem sokat kellett instálni egy kis
 2    I,     II|          lenni olyan embereké, kik sokat foglalkoztak édes tészták
 3    I,     II|       tovább. Nyíltan beszélek. Én sokat adok és sokat veszek. Ön
 4    I,     II|         beszélek. Én sokat adok és sokat veszek. Ön e pillanatban
 5    I,     II|    jegyzőjét, kész iratokkal, hogy sokat ne vesződjem.~ ~– Nem fogom
 6    I,    III|            is átlátta, hogy nagyon sokat akart mondani.) Rudolf mosolygott
 7    I,      V|          volt egy talizmánja, mely sokat jelent a művészvilágban.
 8    I,     VI|             a hódító asszonyt; nem sokat törődik vele, hogy öltözete
 9    I,    VII|        Ulyssestől, őt tisztelé meg sokat vándorolt övével, s a költővel
10    I,    VII|         kötelet ide! – S azzal nem sokat tanakodva magával, hirtelen
11    I,    VII|            megszólítani.~ ~– Én is sokat gondolkoztam ön felől –
12    I,    VII|      magára vitatott azáltal, hogy sokat gondolkozott róluk?~ ~Azon
13    I,     IX|            mikről bölcs ember igen sokat beszélhet, de vannak ismét
14    I,      X|             a fény az elborzadásig sokat megemésztenek, a terített
15    I,      X|        maga körül, de aztán nem is sokat törődött velők; csak vasárnap
16    I,      X|           drága kelmék, hanem hogy sokat mutatnak; ami moarénak *
17    I,      X|       voltak, kiknek tanácsadására sokat lehete építeni. Régen nem
18    I,     XI|            mintha nem éppen nagyon sokat tartanának a  erkölcsre.~ ~
19    I,    XII|         beszélt felőle. A két öreg sokat tanácskozott egymással,
20    I,   XIII|         nem állhatok.~ ~– No ugyan sokat is törődik az vele.~ ~–
21    I,   XIII|              Egy, kettő, három! Ne sokat hányja-vesse kend.~ ~Végre
22   II,    XIV|       felől, az annak a jele, hogy sokat kellett már azokról gondolkoznia,
23   II,     XV|       forint a legális interese. * Sokat túrhatja az orrával a földet
24   II,     XV|         iránytűd. Diable, neked ma sokat kell nyerned, mert ellenemben
25   II,    XVI|       mérték össze kardjaikat; nem sokat zörögtek, nem vesztegettek
26   II,  XVIII|         magasztalva beszél felőle; sokat utazott külföldön, nejét
27   II,  XVIII|           előfordul.~ ~És előre is sokat nevettek rajta; óh, az nagyon
28   II,  XVIII|              Ah, ezen ismét nagyon sokat lehete nevetni. Fanny sohasem
29   II,    XIX| tudakozódjál felőle. Véghetetlenül sokat fog róla beszélni, s ha
30   II,    XIX|          Ezen természetesen nagyon sokat kellett nevetni.~ ~– Nohát
31   II,  XXIII|               Édes barátom, nagyon sokat teszesz fel magadról. Azt
32   II,   XXIV|            A férfiideálok rendesen sokat vesztenek házi köreikben
33   II,   XXIV|     hogysem férjét barátnője előtt sokat magasztalta volna. Az ilyesmi
34   II,   XXIV|             a praktikus élet olyan sokat lehetővé, megfoghatóvá tesz,
35   II,   XXIV|         Flóra, te gyermek vagy, te sokat nem értesz, és nem is fogsz
36   II,    XXV|      találkozánk? Ah, már én akkor sokat szenvedtem ön miatt. Óh,
37   II, XXVIII|          Ott megállt, és gondolt a sokat szenvedett nőre, ki tán
38   II,   XXIX|      Egészen fel van már készítve, sokat törődtem rajta, éppen olyan,
39   II,   XXXI|           is szívesen látják, mert sokat lehet rajta nevetni.~ ~Szegény
Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC
IntraText® (VA2) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2010. Content in this page is licensed under a Creative Commons License