Kötet, Fezejet

 1    I,      I|        itt kell maradnunk, van-e magának jó bora és szép leánya,
 2    I,      I|         minden társaságban tudja magának prendre son air. * Van szerencsém
 3    I,      I|       egy kissé furcsán tetszett magának. A több furcsaság között
 4    I,      I|         százezer livres. * Mi az magának?~ ~– Már édes úröcsém, nagyon
 5    I,      I|       előrekotródott.~ ~– Lássa, magának nem használ a lárma – szólt
 6    I,     II|         szerződésben kötelezi le magának. Par Dieu! * Az én ízlésem
 7    I,    III|   egészen el akarná azt foglalni magának.~ ~Montaigne emlékéhez érve,
 8    I,     IV|  színészei, s ez bátorságot vett magának a kutyát elfogadni vendégszerepekre,
 9    I,     IV|      pedig nem hal meg, s azon ő magának fűszerszámos boltot nyithat,
10    I,     IV|       ember hamar alkalmat nyújt magának a gendarmerie-vel * való
11    I,    VII|         van benne, hogy az ember magának örömet, másnak bosszúságot
12    I,    VII|          csupán Iván herceg vevé magának azt a fáradságot, hogy lóháton
13    I,    VII|             korbácsnyéllel verve magának utat közöttük. Kis idő múlva
14    I,    VII|   vigasztalta vele, hogy ha neki magának nem lenne bátorsága fogadását
15    I,    VII|     mégis szemrehányásokat akart magának tenni, hogy e nő halálán
16    I,      X|       mégis azon elégtételt vevé magának, hogy kitagadá az elvetemült
17    I,      X|      olyan sort vert rajta, hogy magának is megesett rajt a szíve.~ ~
18    I,     XI|          boldogságot szerezhetni magának. Én csak egy föltételt kötöttem
19    I,     XI| képzeletében ismeretlen védőjére magának ideálképeket alkotott. Magas,
20    I,     XI|          ilyen ideált alkotott ő magának! Ez ő! Ez az ő titkos nemtője,
21    I,    XII|         abból egy napot sem ígér magának.~ ~Még nagyon kora volt
22    I,   XIII|     ablakait berakatta téglával, magának pedig építtetett egy kis
23   II,    XIV|       szép provinciát választott magának. Egy filiszter, aki leányt
24   II,    XIV|   háladatosabb szerepet választa magának, ha a könnyelműség és az
25   II,    XIV|          kérdezett, és felelt is magának. Sándor nem szólt egy szót
26   II,     XV|         pengő szép pénz, abból ő magának a takarékpénztárba tesz
27   II,     XV|     gyújthasson, s azután engedé magának a beszédhez jött Mayerné
28   II,     XV|         amiatt, megmagyaráztatta magának, hol lakott az, akiről azt
29   II,     XV|           felöltözött, alig vett magának időt haját egyszerűen elrendezni.~ ~
30   II,     XV|           ha pedig udvarlót akar magának választani, akkor választhat
31   II,    XVI|  Mindkettő fő törekvésül tűzé ki magának ellenfele arcát megpiszkolhatni,
32   II,  XVIII| ideáljához képest, akit alkotott magának szívében!~ ~Milyen önzők,
33   II,  XVIII|           mint hogy azt mondassa magának. Egy mellékfotelbe bocsátkozék
34   II,     XX|     miket bűnei bűnhődéseül vett magának valami tekintetes úr; széles,
35   II,   XXIV|        akkor kötelességévé teszi magának nem udvarolni idegen hölgyeknek.
36   II,    XXV|      virágnak, mintha meg akarná magának jegyezni, hogy hová esett
37   II,   XXIX|          ki azon kegyet kérte ki magának, hogy hadd járjon ő is,
38   II,   XXXI|           Milyen kár, hogy önnek magának nincs gyermeke.~ ~(Egyike