Kötet, Fezejet

 1    I,     VI|              egy immortelle * koszorút látott repülni a művésznő elé.~ ~
 2    I,    VII|            roppant fekete füstoszlopot látott az égre gomolygani, melyet
 3    I,    VII|            alakot, melyet csak egyszer látott, s mely nyomtalanul eltűnt.
 4    I,    VII|                kegyes idő, nem késik e látott alakokból, mik talányos
 5    I,    VII|         unokalyány” arcára, kit eleget látott évek előtt, mint lóti-futi
 6    I,    VII|                 s örül neki, hogy amit látott, csak álom volt.~ ~Szerencsére
 7    I,    VII|          nézett, mindent más szemekkel látott, az emberek jobbak, szebbek
 8    I,    VII|                 Egy-egy arckép rég nem látott rokonoktól, egy regényes
 9    I,   VIII|            megszabdalják, hogy sohasem látott olyat. Szerencséjére azonban
10    I,   VIII|           bohócon kívül legszívesebben látott vendégei: a Bács megyei
11    I,   VIII|              fül nem hallott, szem nem látott ostobaságokon törték a fejüket,
12    I,   VIII|            előre egyenes irányban, nem látott már semmit, futni fog, amíg
13    I,      X|                 levert, durcás képeket látott maga körül, de aztán nem
14    I,      X|              szembeötlő exceptívákat * látott, s csak akkor volt megengesztelődve,
15    I,     XI|            szorgalmatos a leányka? Nem látott soha egyéb példát maga körül
16    I,     XI|            rebegé ott: „Bárcsak meg ne látott volna!”~ ~Teréz megtudta
17    I,     XI|      úgysincsenek.~ ~Ez a mi Párizsban látott ismerősünk, az ermenonville-i
18    I,     XI|        egyszerre egy nagy mérges pókot látott volna meg, elejté azt kezéből,
19    I,     XI|           szerényen öltözött úriembert látott maga előtt, ki kalapján
20    I,    XII|             akit képzelt, akit egyszer látott, s azóta nem tud feledni;
21    I,    XII|             volt. Mindenki dolgai után látott. Boltay urain felgyürkőzve
22    I,   XIII|            kollégiumba zárták, sohasem látott ennyi urat egy rakáson;
23   II,    XIV|         távollét után kétszeres hévvel látott félbenmaradt terve után.
24   II,     XV|               valami német tragédiában látott már hasonló jelenetet, milyen
25   II,     XV|               hogy ne halljon.~ ~Mégis látott, mégis hallott.~ ~– Hja –
26   II,     XV|             amit Kecskerey úr estélyén látott, hallott, evett, ivott,
27   II,     XV|             jólesett Abellinónak, hogy látott még a társaságban valakit,
28   II,    XVI|          kinyújtá ellene. Fennimor nem látott többé semmit, még egy döfést
29   II,  XVIII|                 hogy rútabb embert nem látott magánál, de azért mégis
30   II,  XVIII| közörvendezésre, de még onnan is jónak látott egy duplavágást mérni a
31   II,     XX|        mindenki számtalan mérföldekről látott vagy hallott hazaérkező
32   II,   XXII|               vált el tőle. De lelkébe látott Teréz. Midőn megcsókolá
33   II,    XXV|             ideig csak Schönbrunnban * látott.~ ~S beszéltek ismét apró
34   II,   XXVI|           ellen, amilyet még ember nem látott.~ ~Többen azok közül, kik
35   II,  XXVII|              kicsordult szeméből, alig látott tőle, pedig úgy óhajtott
36   II,  XXVII|                összefolyt a világ; nem látott ő senkit, nem hallott semmit,
37   II, XXVIII|               talapján egy férfialakot látott összeroskadt, félig ülő,
38   II,   XXIX|              senkitől sem, csak általa látott kedves lényt üdvözölne utolszor.~ ~–