Kötet, Fezejet

 1    I,      I| napjainkban mutogatnának az utcán, nemcsak az utcagyerekek, de magunk
 2    I,     II|       kamatfélékkel fáradozni.~ ~S nemcsak egyeseket, nemcsak a legmagasabbakat
 3    I,     II|               S nemcsak egyeseket, nemcsak a legmagasabbakat bírta
 4    I,     II|          első tekintetre megnyerő; nemcsak viselete, de egész modora
 5    I,     II|              Találva van. Én tehát nemcsak pénzt adok önnek, hanem
 6    I,     IV|  leggazdagabb ember a földön, mert nemcsak a saját zsebéből, hanem
 7    I,      V|             mint Napóleoné, mert ő nemcsak egy-egy nemzetnek volt büszkesége,
 8    I,      V|             hogy a közönség kegyét nemcsak a színpadon, de a színpadon
 9    I,      V|          ez érzelmöket a mai estén nemcsak szóval, de ha kell, bizonyomra
10    I,     VI|      színháznál, nagy előadás lesz nemcsak a színpadon, hanem a parterre-en, *
11    I,     VI|          Társuk által felbuzdítva, nemcsak abban voltak munkásak, hogy
12    I,    VII|        mindenható maradt, s csodái nemcsak az elemekben láthatók, hanem
13    I,    VII|      valami fensőbb hatalom él, ki nemcsak az elemekben mutatja meg
14    I,   VIII|            abban bizony ellakhatik nemcsak a szilaj bika, de még a
15    I,   VIII|          hogy a pünkösdi királynak nemcsak jó futónak, hanem jó ivónak
16    I,   VIII|           nehéz, miután kivitelére nemcsak az szükséges, hogy a bornak
17    I,   VIII|            legalább mozgásba hozza nemcsak a torkot és tüdőt, hanem
18    I,   VIII|     zálogba adunk, elvesztegetünk, nemcsak domíniumnak, hanem egyúttal
19    I,     IX|         boldog öntudatban, hogy ők nemcsak az igazi életbölcsesség
20    I,     IX|    Pozsonyban tartott országgyűlés nemcsak a közigazgatást szaporítá
21    I,      X|          főúrnak a szeretője, s ön nemcsak hogy nem átall vele együtt
22    I,     XI|         feléből ő kettőjük számára nemcsak jólétet, de apró mulatságokat
23    I,    XII|      egyszer keményen ráijesztett, nemcsak felhagyott a bántalmakkal,
24    I,   XIII|         mint Varga Péter uram, aki nemcsak hogy lopni nem tud, de még
25   II,     XV|          oly erős a képzelet, hogy nemcsak ábrándképeket, de jó ötleteket
26   II,     XV|          egészen odalett János úr; nemcsak kezébe, hanem ajkaihoz is
27   II,     XV|  megismertetni.~ ~Óh, Kecskerey úr nemcsak hogy megbocsát, sőt ezerszer
28   II,   XVII|    levelezést, minélfogva most már nemcsak az ujjai tintásak másodíziglen,
29   II,   XVII|           családok hölgyei, kiknél nemcsak a nemesség szállt anyáról
30   II,  XVIII|          hogy róla ne beszéljenek! Nemcsak azokkal érezteti ő szíve
31   II,  XVIII|           jó szót osztva közöttük; nemcsak azt cselekszi, hogy a törvény
32   II,  XVIII|           is ápolja, s ilyenformán nemcsak a kunyhókban, hanem gyakran
33   II,  XVIII|  mosolyogni, és ha mosolyog, akkor nemcsak az egész felső sor fogait (
34   II,   XXIV|           és nem hallani. Most már nemcsak szereti, hanem imádja!~ ~
35   II,    XXV|     keresztül.~ ~Tehát a szenvedés nemcsak nehéz, hanem hosszú is lesz.~ ~
36   II,    XXV|        ismerné nagysád a virágokat nemcsak név szerint, hanem azt az
37   II,   XXVI|    csakugyan el kellett hallgatni. Nemcsak azért, mert Rudolfnak igaza