Kötet, Fezejet

 1    I,      I|      különös körülmény, miszerint mellette kétfelől két parasztleány
 2    I,      I|        összevissza; pedig ott áll mellette a jámbor, hátul összetett
 3    I,     II|           A bankár helyet foglalt mellette a széles pamlagon, s ezáltal
 4    I,     IV|           várj!” – monda neki, én mellette ültem, s ő oly rigyesen
 5    I,     IV|          és a másikat megbuktatni mellette.~ ~– Várjatok, még ez nem
 6    I,      V|     istenem, minő gondolat; önnek mellette Italianában lépni föl! A
 7    I,     VI|         Így járt Abellino, mert a mellette álló excellens * fiatal
 8    I,    VII|         akcentussal kiejtett hang mellette, s Chataquéla egy legújabb
 9    I,    VII|             Pedig valóban ott ült mellette, akit keresett, akit várt,
10    I,    VII|          magányban nincs egyedül; mellette, fölötte, mindenütt valami
11    I,   VIII|        mintha hozzá volna nőve.~ ~Mellette kétfelől két pógár lovagol
12    I,   VIII|          lovával; a bika elfutott mellette, s ekkor a lovas maradt
13    I,   VIII|       pipámat.~ ~– Ott a fidibusz mellette, gyújtson rá maga; eléri.~ ~
14    I,      X|         kényelem, és sokáig lehet mellette élni.~ ~Mayerék nehány hónapig
15    I,     XI| jövedelmeikkel koldusoknak fognak mellette látszani, s akkor, ha ő
16    I,   XIII|   álmodott, hogy Bélával beszélt, mellette ült, vele barátságos poharat
17    I,   XIII|         odaért, megpillantá, hogy mellette egy másik teríték is áll.
18    I,   XIII|      túlsó végén Kutyfalvi Bandi, mellette Kiss Miska. Horhi Miska
19   II,     XV|      magához emeljen, elleszek én mellette mint szolgáló, mint konyhacseléd,
20   II,     XV|           de csak mégis szégyellt mellette ülni egész Pozsony városa
21   II,     XV|          az ember hamar megéhezik mellette. A poéta urak szeretnek
22   II,     XV|            Teréz a hintóban ülnek mellette, a fedett ablakon át senki
23   II,     XV|    Abellino * – szólalt meg ekkor mellette Fennimor cérnavékony hangja. –
24   II,    XXI|            nem kacagna. De hiszen mellette lovagló barátnéje éppen
25   II,    XXI|      lórul.~ ~Flóra súgva mondá a mellette lovagló Gergely grófnak:~ ~–
26   II,    XXI|    kisasszony is súgott valamit a mellette ülő Kereszthynének.~ ~–
27   II,    XXI|       most ő – a névtelen ideál – mellette nyargalna sebes paripán,
28   II,    XXI|         Itt van íme a perc, midőn mellette lovagol az ifjú, lélegzete
29   II,   XXIV|     angyal. Kárpáthyné elenyészik mellette. Ő különben sem az a szépség,
30   II,   XXIV|         legalább tízszer elmentem mellette, és aki engem észre nem
31   II,    XXV|             olvassák, s szeretnek mellette szigorúaknak látszani.~ ~
32   II, XXVIII|        polgári viseletben ott ült mellette egykor a jázminlugas alatt,
33   II,   XXIX|     valami sebesen elrepült volna mellette. Én tudom, mi az. Kétszer
34   II,   XXIX|          Tudom. De nem jöhetek el mellette soha, hogy be ne lépjek.
35   II,   XXIX|     szívesen nyújtá e szavaknál a mellette ülő ifjúnak kezeit; míg
36   II,   XXXI|          harangot, úgy imádkoztak mellette, majd lehúzták lábaiknál