Kötet, Fezejet

 1    I,      I| nekiindult az úttalan sömlyéknek, magával vivén minden enni-innivalót,
 2    I,      I|         kocsmáros, s rögtön hítta magával a macskákat a kamrába. Csak
 3    I,      I|      enyém lesz; csalt nem akarja magával vinni a koporsóba?~ ~– Koporsóba! –
 4    I,     II|      Mississippi-őrjöngés * őt is magával sodorta örvényébe. Párizsban
 5    I,     II|  szegénynek minden pénze az, amit magával hozott, mert valami politikai
 6    I,    III|       tetszik nekem, mintha ővele magával beszélnék. Már korán reggel
 7    I,     IV|            s inasát természetesen magával vivé.~ ~– Kit? Saint-Michelt?~ ~–
 8    I,      V|        művészvilágban. Nem hordta magával férjét. A jámbor tengerészkapitány
 9    I,    VII|       angol colonel * volt, ki őt magával hozta Londonba; ott azonban
10    I,    VII|         azzal nem sokat tanakodva magával, hirtelen kikapcsolá az
11    I,   VIII|           valamitől megrettent, s magával ragadja veszendő lovagját.
12    I,   VIII|          különböző szelleme hozza magával.~ ~Mikor neszmélyire jár
13    I,   VIII|         bírt megválni. Őt elvitte magával Pozsonyba. Lehet azonban,
14    I,      X|       elbúcsúztatná, elhurcolá őt magával Terézhez. A leány végig
15    I,    XII|         szolga. – Az utóbbi hozta magával nagy, saját alakú tokokban
16    I,   XIII|          hogy jó tollat is hozzon magával, mert írni fog, s ami itt
17    I,   XIII|       úrtól, óriási sajtot hozott magával tisztelet jeléül, s annak
18    I,   XIII|     kapott, s most azért nem hagy magával komázni.~ ~Az igaz, hogy
19    I,   XIII|      megállapodni; azonban hozott magával születésnapodra ajándékot,
20   II,    XIV|          bólintott.~ ~– Tán éppen magával az érdemes mesterrel vagyok
21   II,    XIV|    emléket, az indulatokat, miket magával hozott. A bűnt ünnepelve,
22   II,     XV|           de majd kibékítem én őt magával.~ ~– Óh, uram, nem várom
23   II,     XV|         sort írok Teréznek, vigye magával.~ ~– Szívesen. Ámbár azért
24   II,    XVI|  kifárasztani; nem is gondolt már magával, szinte belefutott ellenfele
25   II,   XVII|        sem használt, azt elcsalta magával a Szentirmaynál tartani
26   II,  XVIII|       mert Marion kisasszony hord magával mindig annyit, amennyi elég
27   II,  XVIII|        dalolva táncolva viszi fel magával a lépcsőkön.~ ~János úr
28   II,     XX|        nyeri meg, mert hozott bár magával két szobalyánt, de az neki
29   II,   XXII|       egyet.~ ~Kárpáthy alig bírt magával az öröm miatt.~ ~– De ez
30   II,   XXIV|      elégedetté tesz!~ ~– S hátha magával talál rántani?~ ~– Ezt nem
31   II,   XXVI|           csomó gavallért húz oda magával, kik elhagyják tekeasztalaikat,
32   II,    XXX|       utána.~ ~A szokás úgy hozta magával, hogy az általános örökös,
33   II,   XXXI|           senkinek, a sírba vitte magával a titkot.~ ~És Flóra meghitt
34   II,    Meg|        hol az életismeret ragadta magával a másikat, s az erősebb
35   II,    Meg|          erősebb önkényével vitte magával pusztákon, ingoványokon,