Kötet, Fezejet

 1    I,     II|             húzva, a bajusznak híre sincs már, helyette a fültől az
 2    I,     II|      bordureökkel, * egy bútordarab sincs a fal mellett vagy a szögletekben,
 3    I,     II|          majorátusom fekszik, semmi sincs olyan rossz lábon, mint
 4    I,     II|           Ön e pillanatban semmivel sincs jobb állapotban, mint Don
 5    I,     IV| melaleuca-bokrétára, azonfelül arra sincs születve, hogy valaha esze
 6    I,     IV|  tündérhangjai elhaltával egy szava sincs róla többé a hírnek…~ ~
 7    I,   VIII|           sem anyád?~ ~– Egy szikra sincs nekem. Sohasem láttam egyiket
 8    I,     IX|          közül egy sem élesebb, egy sincs oly maró méregbe mártva,
 9    I,      X|     uzsoráskodik is, és senki iránt sincs olyan gyűlölettel, mint
10    I,      X|             Tehát Matildnak semmije sincs! Szegény leány!~ ~Arra a
11    I,      X|        teheti, minthogy ezúttal oka sincs rá, mert még aznap kapott
12    I,    XII|              tehát még a templomban sincs előlük biztosítva senki.~ ~
13    I,    XII|          párbajban semmi ingerkedés sincs megengedve.~ ~Azonban akkor
14    I,   XIII|            te, Palkó. Hát más senki sincs itt?~ ~– Más? Más? Hogyne
15    I,   XIII|              nekem egy csepp gondom sincs rá; dehogy van egy szikra
16   II,    XIV|            megvehet, az előtt semmi sincs lehetetlen! Ezért sóhajtá
17   II,    XIV|  elfelejthetlen? Bizonyára sejtelme sincs arról, hogy egy szív titokban,
18   II,     XV|           aminek addig semmi értéke sincs, míg valaki megtartja –
19   II,     XV|   legműértőbb szemek becsülése után sincs drágán eladva hatvanezer
20   II,     XV|           Mai világban már senkinek sincs kedve házasodni. A kereset
21   II,     XV|            az csalatkoznék. Semmije sincs annak a nap alatt, sőt a
22   II,     XV|           föld alatt és a víz alatt sincs; de van „renoméja!” Finom,
23   II,     XV|             vagyok. Semmi szükségem sincs a paradicsomra többé; ezen
24   II,     XV|              mint akinek semmi baja sincs, lejtett végig a társalgási
25   II,   XVII|   Szerelemről, boldogságról egy szó sincs a levélben.)~ ~Most azonban
26   II,   XVII|       Szívről, szívvilágról egy szó sincs abban. Szegény asszony!
27   II,  XVIII|             hol, de kinél? Egy szív sincs hozzá közel, mely őt megértené.
28   II,     XX|        foghatja, hogy csepp étvágya sincs.~ ~Karöltve sétált együtt
29   II,    XXI|         Lőfegyver természetesen egy sincs a társaságnál. Ilyesmit
30   II,   XXII|         beteg mindenütt, ahol semmi sincs, s elnéz minden ismerőst
31   II,    XXV|             gyöngéden:~ ~– Még most sincs közöttünk vége a harcnak?~ ~–
32   II,    XXV|          valamennyien. Egy cselédje sincs közel. Ezen nyugtalanító
33   II,   XXVI|            akit sértegetni senkinek sincs oka, sem joga a világon.~ ~–
34   II,   XXIX|    jegyezhesse.~ ~Abból, hogy senki sincs jelen a nábob nagyságos