Kötet, Fezejet

 1    I,      I|    öregapádnál.~ ~– Különb leszek – száz forintért! – szólt a bohóc,
 2    I,      I|            ismétlé még egyszer:~ ~– Száz forintért, nem bánom, megteszem.~ ~–
 3    I,      I|          fuldokolva nyögvén: „Azt a száz forintot!”~ ~– Micsoda száz
 4    I,      I|         száz forintot!”~ ~– Micsoda száz forintot? – kérdé a tréfás
 5    I,      I|           Hát mondtam én, hogy adok száz forintot? Nemhogy megköszönnéd,
 6    I,      I|          makogott.~ ~– No, fogjad a száz forintot – szólt a megszeppent
 7    I,      I|            lesz, nesze, még a másik száz is, no ne tégy úgy, hiszen
 8    I,     II|         Szegény embernek nagy munka száz forintra vergődni, de egy
 9    I,    III|            az én nyelvemet beszéli, száz meg száz mérföldnyire *
10    I,    III|         nyelvemet beszéli, száz meg száz mérföldnyire * van hozzám,
11    I,     IV|      egyszer volt szó.~ ~– No, adok száz aranyat annak, ki kitalálja.~ ~–
12    I,     IV|                  Add magadnak azt a száz aranyat, és találd ki! –
13    I,     IV|            márki –, jól tudja, hogy száz arany nem szokott a zsebemben
14    I,     IV|         lehetett volna vele alkudni száz kancsukában. Ekkor a herceg
15    I,     IV|            Hogyan, mint végezett? – száz kérdés intéztetett hozzá.~ ~–
16    I,     VI|          kézmozdulatára Kárpáthynak száz meg száz tenyér visszhangzott,
17    I,     VI| kézmozdulatára Kárpáthynak száz meg száz tenyér visszhangzott, s
18    I,    VII|     kerevetére, s ismét felszökött, száz munkához fogott, és mind
19    I,   VIII|            a községnek, s több mint száz mulatság bomlott meg miatta,
20    I,   VIII|     pünkösdi királyságnak! Már csak száz lépés az élet… Vége van!
21    I,   VIII|          Alig haladt Márton mintegy száz lépésnyire a sás között,
22    I,   VIII|         szólt is, különb ember volt száz tudósnál, ki íróasztalánál
23    I,     IX|          felkiált: „Halljuk!” utána száz és azután ezer meg ezer
24    I,    XII| lelkesüléssel szólt hozzá, mint aki száz év haladó boldogságát látja
25    I,   XIII|           mikor adsz számot arról a száz forintról, amit a múltkor
26    I,   XIII|           Kaptam a méltóságos úrtól száz forintot bankócédulában.
27    I,   XIII|           summa summarum: itt van a száz forint.~ ~Jancsi úr az oldalait
28    I,   XIII|       deputáció; „Jöttünk, mentünk: száz forint; ettünk, ittunk:
29    I,   XIII|             forint; ettünk, ittunk: száz forint; összesen háromszáz
30   II,    XIV|           is az valamit.~ ~Árgusnak száz szeme volt, Danaé * sziklatoronyba
31   II,    XXI|            üldözőire, miket mintegy száz lépéssel előzött meg, s
32   II,   XXIX|            a napon kapjon egyszerre száz aranyat. Akarom, hogy előre
33   II,   XXXI|          nap után, amikor egyszerre száz aranyat kap, és elutazik,