Kötet, Fezejet

 1    I,      I|   némberi alak – kiről hirtelen nehéz megítélni: felesége-e vagy
 2    I,      I|   szekerestül a hosszú gáton. A nehéz kasornya * magas rugóin
 3    I,     II|      Vannak, tudja ön, olyan jó nehéz pástétomok, miket örökségi
 4    I,     IV|        mely nevezetes napot oly nehéz volt elvárni a felizgatott
 5    I,    VII|         azt elérni mégis milyen nehéz.~ ~Nem elég gazdagnak lenni
 6    I,    VII|         az ostorral lovainak, a nehéz tűzoltógép mennydörögve
 7    I,    VII|      tartozom.~ ~– Csakhogy azt nehéz lett volna tanúsítnia, mert
 8    I,   VIII|           E volt a futtattás! A nehéz vadállat versenyt száguldott
 9    I,   VIII|        új tudomány volt és igen nehéz, miután kivitelére nemcsak
10    I,     IX|   ragyogó öltözetben, melyben ő nehéz termetével a legtermészetesebb
11    I,   XIII|     őskastélya.~ ~Azt illetőleg nehéz volna meghatározni, melyik
12    I,   XIII|        gyűlne meg a baja, kissé nehéz lévén festeni pirosba veressel.~ ~–
13    I,   XIII|  fájdalomkiáltás volt hallható, nehéz, fuldokló, mint a szíven
14    I,   XIII|   öntudatlanul szorítá öklébe a nehéz aranyserleget, mely előtte
15    I,     Sz|        jelenet~ ~tafota – taft, nehéz, fényes selyemszövet~ ~tant
16    I,     Sz|   triárius – dárdás (hastatus), nehéz fegyverzetű, római gyalogos
17   II,    XIV|    könnyű; embert, férfit, nőt, nehéz; ifjú leányt lehetetlen.~ ~
18   II,     XV|        előtt a férjhez juthatás nehéz voltát, s a házasélet kellemetlen
19   II,  XVIII|       előrehajlott, hogy nagyon nehéz ne legyen neki.~ ~– Hát
20   II,  XVIII|        szívemet? Én tudom, hogy nehéz, nagyon nehéz szolgálatot
21   II,  XVIII|       tudom, hogy nehéz, nagyon nehéz szolgálatot kérek öntől,
22   II,    XIX|         lehete őket látni nagy, nehéz munkával elfoglalva; ne
23   II,    XIX|     mosolyogni. A munka nagy és nehéz. Könnyű a férjnek azt mondani,
24   II,     XX|        így őket, megvallá, hogy nehéz volna választani, melyik
25   II,    XXI|  ajándékoztak volna még örömest nehéz szempilláiknak, e föltételökben
26   II,   XXII|      aki fogait csikorgatja, és nehéz tusájában vérverítéket izzad –
27   II,   XXII|    könnyes szemekkel állt meg a nehéz beteg ágyánál, megcsókolá
28   II,  XXIII|        papucsom add ide! Milyen nehéz baromból embert formálni!~ ~
29   II,   XXIV| okoskodott.~ ~(– Miért volt oly nehéz lélegzete, midőn azt mondá: „
30   II,    XXV|       Tehát a szenvedés nemcsak nehéz, hanem hosszú is lesz.~ ~
31   II,    XXV|            A választás nem volt nehéz.~ ~Fanny az ebéd végeztével
32   II,  XXVII|        küzdelme a lélekkel mily nehéz, amíg egymástól el bírnak
33   II,  XXVII|         mondja.~ ~Alig egy órai nehéz küzdés után elcsöndesült