Kötet, Fezejet

 1    I,      I|        mint akármely más állat.~ ~Attól, hogy a rákot megfőzik,
 2    I,     VI|           az ének is messze esett attól, ami szerepében volt írva,
 3    I,    VII|         mellé… és a delnő most is attól tartott, hogy ez újra csak
 4    I,    VII|       hatalom, mely őt meggátolja attól, hogy meghaljon hideg, kiégett,
 5    I,   VIII|      legényt félteni kezdték, nem attól, hogy lova leveti, mert
 6    I,     IX| jurátusokon túl. Most nem látszik attól a nagy hórihorgas kamasztól,
 7    I,      X|          Az isten őrizze meg őket attól, hogy mások segítsenek rajtok! –
 8    I,      X|         beszédhez kezdeni, mintha attól tartana, hogy abból ismét
 9    I,      X|   szerencsétlen gyermeket menteni attól, hogy ártatlansága befertőztessék,
10    I,    XII|         ölébe volt rejtve, mintha attól féltené, hogy ez együgyű
11    I,    XII|        hasonló eljárásoknál, ahol attól lehetett tartani, hogy a
12    I,   XIII|         egyszer föltette magában, attól el nem állt, s ha tízszer
13    I,   XIII|       fülledt a betakart repce, s attól lett fekete és savanyodott
14   II,     XV|           ismét felnyitni, mintha attól tartana, hogy azok a vizsgáló
15   II,     XV|          hogy félni, rettegni fog attól, amit megtud, és mégis meg
16   II,     XV|            elvenni és visszaadni. Attól őrizkedjél ám édes leányom;
17   II,     XV|       asszonyi szíveket, hamarább attól fél, hogy nála nélkül fog
18   II,     XV|           nagy okaid vannak éppen attól őrizkedni, hogy beléd ne
19   II,   XVII|       felhatalmazó levelet kapta, attól számítva egy hét alatt úgy
20   II,  XVIII|        vissza a karszékbe, mintha attól is bocsánatot akarna kérni,
21   II,  XVIII|       öreg barátom – szólt Fanny, attól tartva, hogy az öreg elárasztandja
22   II,  XVIII|      valaki, s én hajlandó vagyok attól tartani, hogy Rudolf barátomat
23   II,  XVIII|      bocsátott el kezéből, mintha attól tartana, hogy a kedves vízió
24   II,     XX|          tarthatna engemet vissza attól, hogy midőn mindezen osztályai
25   II,    XXI|      jönnék parforce vadászatra * attól tartván, hogy agaraim Actaeonnak *
26   II,  XXIII|         vagy-e?~ ~– Az nem; hanem attól tartok, hogy más lehet belé
27   II,   XXIV|           felütni szemeit, mintha attól tartana, hogy még mindig
28   II,   XXIV|         némberek, s hogy őt magát attól, hogy eladva, elölve ne
29   II,    XXV|        akié volt, éppúgy megijedt attól, mint akié lett.~ ~Rudolf
30   II,    XXV|           felébredjen, búcsút vőn attól, s visszautazott Szentirmára.~ ~
31   II,   XXIX|        mondj ellent. Nem félek én attól; vágyódom utána. Olykor