Kötet, Fezejet

 1    I,      I|     olyankor ébred, ha megrántják a kezében a gyeplűt; akkor aztán nagyot
 2    I,      I|          Bús Péter urain gyertyával kezében, s miután eléggé megbámulta
 3    I,      I|            a muzsikáló úr hegedűvel kezében, ének és zene, versrikácsolás,
 4    I,     II| nagybátyjának életfonala a párkák * kezében hosszabb találna lenni,
 5    I,     II|           találna lenni, mint az ön kezében az egy millió?~ ~– Akkor
 6    I,      V|         hogy férje meggyógyuland.~ ~Kezében a kiállhatatlan szerep hangjegyei,
 7    I,      V|           felbontott levelet tartva kezében.~ ~– Bocsánat, madame, hogy
 8    I,    VII|       fejéről, s szalagjainál fogva kezében tartja, s merőn a tűzbe
 9    I,    VII|      lebocsátkozik; a kötél az ifjú kezében van, ki őt csendesen bocsátja
10    I,    VII|           állt hozzá, kezét szorítá kezében, éltét odaveté neki, hogy
11    I,   VIII|             bevont rézfokost tartva kezében, utánuk a szekérre rakott
12    I,   VIII|           emelte. Most lovon ült, s kezében egy nagy veres zászlót tartott,
13    I,   VIII|        melynek vége az idegen lovag kezében volt, ki most törtetett
14    I,      X|          lelke romlatlan, még isten kezében van, én holtom napjáig azon
15    I,    XII|      tudakozódott.~ ~Egy levél volt kezében.~ ~– Tisztelettel kérem –
16    I,    XII|             a pisztolyt leeresztett kezében tartva. Arcán hideg nyugalom
17    I,   XIII|       fordítja kövével kifelé. Kiss kezében tartá az aranyserleget,
18   II,    XIV|            a kapujában, s hátratett kezében éppen úgy tartott egy kurta
19   II,    XIV|         másra gondolsz, mint akinek kezében remeg kezed…~ ~Menj fátumod
20   II,    XVI|       engedni, s megfordult, hogy a kezében levő kardot tokjába visszadugja.~ ~
21   II,    XVI|      egyszerre visszafordulva a még kezében levő kardot kinyújtá ellene.
22   II,  XVIII|         nyelű parazoljával * hosszú kezében, mint Diána, * mikor a kutyáját
23   II,     XX|         azzal hálál meg, hogy egyik kezében a kalapjával, másikban a
24   II,    XXI|      térdeit felhúzva, s mind a két kezében lóbálva a felemelt kantárt.
25   II,    XXI|           nyújtott kezet, és sokáig kezében tartva azt kérdé:~ ~– Hát
26   II,    XXV|         valami bizonyítványa legyen kezében e nő gyöngesége felől, hogy
27   II,  XXVII|       mondott neki, csak mind a két kezében tartja neje kezét, mintha
28   II,  XXVII|          eljönnöd….”~ ~János érzi a kezében tartott kéz szorításáról,
29   II,   XXXI|            múlt szép időkből, egyik kezében a mankósbot, mellyel köszvényes