Kötet, Fezejet

 1    I,      I|              alázatosan a süvegét és kezébe fogta, s nagy csendes hidegvérrel
 2    I,      I|            kapott egy szál hegedűt a kezébe, melyet mindenütt utána
 3    I,     II|            hideg mosolygással, s egy kezébe vett tollal játszadozott.~ ~–
 4    I,      V|             úr is hallja.~ ~Jozefine kezébe vevé a levelet, s ezt olvasá
 5    I,    VII|             a fecskendő ülésébe maga kezébe ragadá a gyeplűt.~ ~– Ah! –
 6    I,    VII|       gyermekévek óta.~ ~Azután újra kezébe véve rajzónját, maga elé
 7    I,     IX|             beszél, most tollat vesz kezébe; dicső! Milyen pompásan
 8    I,     IX|              ki mindazokat nagynénje kezébe szolgáltatta. Ez a ravasz,
 9    I,      X|           jámbor családfőt, pálcáját kezébe adták, s valamennyien elmentek
10    I,    XII|        nyugtatót adott a chevalier * kezébe hatszáz forintról és ennek
11   II,    XIV|          nélkül egy gazdag aggastyán kezébe tedd kezedet, s istent kísérteni
12   II,     XV|            odalett János úr; nemcsak kezébe, hanem ajkaihoz is szorítá
13   II,     XV|         kisasszonyt.~ ~Abellino, ami kezébe akadt, nehány aranyat nyomott
14   II,    XVI| párbajsegédek pisztolyt adni a vívók kezébe. Azok hidegvérrel fognak
15   II,    XVI|         olyan fegyvert adnak a felek kezébe, mellyel azok hirtelen ki
16   II,   XVII|              éppen szeretett hitvese kezébe jutnának. Különösen egy
17   II,  XVIII|             itt az ő helyén!~ ~Fanny kezébe vevé a névsorozatot, s végigolvasá
18   II,  XVIII|          Fanny hálásan szorítá meg a kezébe tévedett gyöngéd kezet.~ ~
19   II,   XXII|            fejét megsimogatta, kezét kezébe vette, és kérdezé: Hogy
20   II,  XXIII|         nyugodt lélekkel hajigálta a kezébe akadt látogatójegyeket Zsokó
21   II,  XXIII|           meg nem nyugodott, míg egy kezébe akadt ollónak ki nem tekerte
22   II,  XXIII|          dolgot furfangos prókátorok kezébe; de nekem hagyj békét, én
23   II,   XXIV|             csapta, és egyik lábát a kezébe vette. – Nem fog terhére
24   II,   XXIV|            játszott valahogy a leány kezébe, s ez azt oly modorban vágta
25   II,    XXV|             azt az ifjú kezéből az ő kezébe kellett áttölteni, mert
26   II,  XXVII|            világpolgárt, s odatették kezébe, hogy ölelje, hogy csókolja
27   II, XXVIII|          idegen a szánról, s fokosát kezébe véve, a hómezőn keresztül
28   II,   XXIX|             védelmezésére, oly férfi kezébe, ki jobb atyja lesz neki,
29   II,   XXIX|          férfiak, és midőn Rudolf is kezébe vette, a gyerek kacagni,