Kötet, Fezejet

 1    I,      I|        helyéből megmozdítani, végre kénytelen volt a kocsiban ülő egyetlen
 2    I,     II|       vállalatokkal, hogy ne legyen kénytelen aprólékos kamatfélékkel
 3    I,     II|          tenni egyéb. Addig ön lesz kénytelen bankárom lenni. Mentül több
 4    I,    III|           levő társukat, ki gyakran kénytelen megállni, hogy a menetrendet
 5    I,    III|     élhessek, parasztlócákat leszek kénytelen faragni meg tulipántos ládákat,
 6    I,      V|           in Algeri” * helyett mást kénytelen helyettesíteni, mert a király
 7    I,     VI|             benne voltunk. Kárpáthy kénytelen volt végigjátszani hősi
 8    I,    VII|          bajt okoz a franciának, ki kénytelen minden elképzelhető erőszakot
 9    I,    VII|          bocsátkozva mindkét kézzel kénytelen a kötelet tartani, hogy
10    I,    VII|       fogadás föltételeit, Kárpáthy kénytelen annak eredményét elfogadni,
11    I,    VII|          lehetett neki veszni, mert kénytelen volt iránta egy nemével
12    I,   VIII|            mert az éneket mindegyik kénytelen volt félbeszakítani az ivás
13    I,      X|              hogy milyen könnyelmű, kénytelen volnék igen elvetemedettnek
14    I,   XIII|         mentség.~ ~Ezen évben tehát kénytelen levén az országgyűlésen
15    I,   XIII|           hogy vendégeket ne legyen kénytelen elfogadni, kihurcolkodott
16    I,   XIII|           az útban megbetegedett, s kénytelen volt nálam megállapodni;
17   II,     XV|      asszonyság, hogy önmagával lőn kénytelen disputálni, vagy egészen
18   II,     XV|          szerelmessé tette őt bele; kénytelen volt Boltay mester figyelmeztetni
19   II,     XV|          József * és Potifárné. Sőt kénytelen vigyázni, hogy a  valakit
20   II,  XVIII|        nagyságos asszony képében.~ ~Kénytelen volt atyai szívének megbocsátani
21   II,  XVIII|       kivált egy esetben, midőn azt kénytelen nélkülözni, ami  nézve
22   II,  XVIII|           miatt; amint rátekintett, kénytelen volt ő is nevetni.~ ~– Óh,
23   II,    XXI|        barátnéjának férje.~ ~Rudolf kénytelen a nekivadított paripa elfogásával
24   II,   XXII| szerencsétlen családnak, mely hírét kénytelen szégyenleni, s melynek minden
25   II,   XXIV|                 Tudja-e ön, hogy én kénytelen voltam önre igen sok elméncséget
26   II,    XXV|          Ezen nyugtalanító tudattal kénytelen visszatérni.~ ~Rudolf azon
27   II,    Veg|       borzas jellemeket mutassa be, kénytelen értök a régen múlt időkbe
28   II,    Veg|           műveimet is illeti, tehát kénytelen vagyok egész őszintén megvallani,
29   II,    Veg|          szavakat nyelvünkben, hogy kénytelen vagyok a régieket visszakérni
Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC
IntraText® (VA2) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2010. Content in this page is licensed under a Creative Commons License