Kötet, Fezejet

 1   II,   XVII|   kényelmetlenül érzik magukat.~ ~Ah, Kárpáthyné előtt, az egészen más. Arról
 2   II,  XVIII|             Ha azt kívánta volna tőle Kárpáthyné, hogy hívjon ki párbajra
 3   II,  XVIII|              úgy tetszek neki, mintha Kárpáthyné szólt volna ismét.~ ~– Tessék.~ ~–
 4   II,  XVIII|                Csak folytassa! – inte Kárpáthyné érdekelten.~ ~– És valójában
 5   II,  XVIII|               archívumban. Reménylem, Kárpáthyné asszonyság, kedves szomszédnő,
 6   II,    XIX|               Ezeket is ismerheted.~ ~Kárpáthyné nem állhatá meg, hogy ne
 7   II,     XX|                tetszünk egymásnak”.~ ~Kárpáthyné tehát az első órában megnyert,
 8   II,     XX|            legszebb két ifjú delnője: Kárpáthyné és Szentirmayné; ha török
 9   II,    XXI|    félretáncoltatni, hogy közvetlenül Kárpáthyné mellé juthasson, kit azonnal
10   II,    XXI|            később ugratja át az árkot Kárpáthyné; karcsú termete úgy hajlik,
11   II,    XXI|            elragadta a paripa!~ ~– Ez Kárpáthyné! – szól ijedten Flóra, s
12   II,   XXII|                XXII. A kínszenvedés~ ~Kárpáthyné ez eset után igen nagy beteg
13   II,   XXII| ijesztgetésinek, ki azt beszéli, hogy Kárpáthyné meghimlőzött.~ ~Ha csak
14   II,  XXIII|              beszélheti a világ, hogy Kárpáthyné minden nap más szeretőt
15   II,   XXIV|               Meg kellett történni…~ ~Kárpáthyné megígérte barátnéjának,
16   II,   XXIV|          ilyen keserű!~ ~Amely reggel Kárpáthyné megérkezett Szentirmára,
17   II,   XXIV|              elvonuló menetet, köztük Kárpáthyné is.~ ~Alig ismert némelyikre
18   II,   XXIV|         népnek és szerelme a nőnek.~ ~Kárpáthyné remegve néz rá. Mégis jobb
19   II,   XXIV|               a szív akar kiugrani. – Kárpáthyné a karzatról hallgatja őt.
20   II,   XXIV|             bizalmasan helyet foglalt Kárpáthyné mellett, s frakkját kétfelé
21   II,   XXIV|               veszélyes szövetségtől. Kárpáthyné gyönyörű hölgy.~ ~– Nőm
22   II,   XXIV|               Valóban nőd egy angyal. Kárpáthyné elenyészik mellette. Ő különben
23   II,   XXIV|        rágalmazd, sőt elismerem, hogy Kárpáthyné is igen szép asszony, s
24   II,   XXIV|             nem. De környezeted. Ez a Kárpáthyné egy nagyon kétséges hírben
25   II,   XXIV|      használnak egy nő hírének. És te Kárpáthyné által ugyanazokkal jössz
26   II,   XXIV|              mindenki könnyelmű nőnek Kárpáthyné miatt, csak te ne tarts
27   II,    XXV|        vérpadtóli félelme ahhoz, amit Kárpáthyné keresztülérzett!~ ~Saját
28   II,   XXVI|       egészben, ők nem dicsekedhetnek Kárpáthyné boldog hajlandóságával.~ ~
29   II, XXVIII|             ott ragyogtak a betűk:~ ~„Kárpáthyné Mayer Fanny.”~ ~Az ifjú