Kötet, Fezejet

 1    I,      I|         személyről, kik leginkább szokták mulattatni, s kik ott vitetnek
 2    I,      I|         egy bizonyos más állatnál szokták.~ ~Letevék az asztal közepére.~ ~
 3    I,     II|      mellett; az elsőbbek magukat szokták főbe lőni, az utóbbiakat
 4    I,     IV|   magasabb köröket foglalkodtatni szokták; steeplechase-ek * és lóversenyek
 5    I,     IV|       ahogy Ovidius Naso idejében szokták a pásztorok, illatos rózsalugas,
 6    I,    VII|      gyárba, rendesen egy udvarba szokták beadni gyermekeiket, hol
 7    I,    VII|  vezetéknév elöl, ahogy sehol sem szokták az előtte ismeretes világban.
 8    I,    VII|      fajtánk férfiai rendesen így szokták; tizenhat éves koráig gyerek,
 9    I,    VII|          férj, mint ezt őshonában szokták, utána halt, magára gyújtva
10    I,   VIII|    tintával, ahogy a tollakat oda szokták verni.~ ~Még csak most hangzik
11    I,      X|      leghíresebb művésznők is így szokták kezdeni – ezt mondák Mayernek
12    I,      X|       Matild, hanem a primadonnák szokták azokat potom árért elvesztegetni,
13    I,      X|      másikon ismét túlad. Ezt így szokták a színháznál.~ ~Mayer úr
14    I,      X|       gondolta, hogy ezt mind így szokták a nagy urak.~ ~Már a legkisebb
15    I,     XI|         kik Teréz lakát látogatni szokták, volt egy kis, alacsony,
16    I,    XII|       szótlanul, mint egy idő óta szokták.~ ~Egyszerre díszes úri
17    I,   XIII|         nagynál nagyobb dáridóval szokták azt megülni és ületni; elsőbb
18    I,   XIII|       hogy a köszöntő lyánkát fel szokták vinni a vendégségbe, ott
19   II,     XV|        hiszi azt valaki az úrnak, szokták is az urak szegény emberek
20   II,   XVII|         komisz, közönséges lelkek szokták, annak ellenségéhez szegődött
21   II,   XVII|         ismert egyszerű szerekkel szokták falusi gazdák a veszettséghez
22   II,    XIX|           tekintetes urak sohasem szokták azon törni fejeiket, hogy
23   II,   XXII|         ahogy azt a nők legjobban szokták tudni.~ ~Kárpáthy áldások
24   II,   XXIV| szenvelgés, rendesen igen keveset szokták azt mutogatni, a legünnepeltebb
25   II, XXVIII|         minővel egy halott ajkait szokták érinteni, megcsókolá e névnek „
26   II,   XXIX|            mint ahogy a gyermekek szokták tenni, mikor jókedvök van.
27   II,   XXXI|           megvénül, azt tisztelni szokták, az ő vénsége pedig arra