Kötet, Fezejet

 1    I,     II|      éljen.~ ~– Természetesen, nehogy elébb meghaljak, mint nagybátyám.~ ~–
 2    I,    III|  szolgálhatok ismerősebbekkel, nehogy azt hidd, miszerint az irodalommal
 3    I,      V|     számlálta az órák perceit, nehogy a gyógyszer bevételével
 4    I,      V|       S kiment elé a szalonba, nehogy férjét a netalán kellemetlen
 5    I,     VI|        helyrehozza a kudarcot, nehogy mi vegyük át a szerepet.~ ~
 6    I,    VII|        és ez természetes volt, nehogy a hírt megtudhassa maga
 7    I,    VII|  szokás álomképekhez beszélni, nehogy elriadjanak.~ ~– Tehát Rudolfnak
 8    I,   VIII|       népség szétszalad előle, nehogy valakire ráessék, azután
 9    I,      X|        a világból visszavonni, nehogy szerencséjöket elrontsa,
10    I,      X|      szükség titokban tartani, nehogy a többiek megtudják, s ők
11    I,      X|         elébb egymásra néznek, nehogy ellenkező feleleteket adjanak,
12    I,    XII|       mer az utcán megjelenni, nehogy vele találkozzék, arca bizalmatlanságot
13    I,    XII|     feléje sem ment a gyárnak, nehogy valakivel összevesszen,
14    I,    XII|    húszast számítva darabjára, nehogy azt mondhassa valaki, hogy
15    I,    XII|       van szükségük Sándortól, nehogy Konrád és Livius oly embereket
16    I,   XIII|        hosszú tölgyfa asztalt, nehogy azt a gorombaságot kövesse
17    I,   XIII|       lepecsételni a holmiket, nehogy valaki félretakaríthasson
18   II,    XIV|      van – mondá ki egyenesen, nehogy a kerülgetéssel valamit
19   II,     XV|   asszonyok kötésnek neveznek, nehogy a tűkkel ki találja szúrni
20   II,     XV|       kellett anyjával bánnia, nehogy azt hihesse, miszerint Teréz
21   II,   XVII|   épült lovardát is lehordatá, nehogy egyszer valaki elmondhassa
22   II,  XVIII|    hogy a nevekhez ne értesse, nehogy e tiszteletlen érintéssel
23   II,  XVIII|      adieu. Te kocsis vigyázz, nehogy elgázolj vagy egy agarat.
24   II,    XIX| alterálja. * Vigyázz amellett, nehogy a jó szomszéd minden elájulásnál
25   II,    XXI|   ajtaját, azt felénekelték, s nehogy történetesen valamely mélyen
26   II,    XXI|      szekéren hozatja, féltve, nehogy megrúgja valami ló.~ ~Lőfegyver
27   II,   XXII|       ne merjen szólni felőle, nehogy arcának elpirulása, hangjának