Kötet, Fezejet

 1    I,      I|           két pirospozsgás leányzó, kiknek komoly, sőt mondhatni aggodalmas
 2    I,    III|          alatt. Boldog barbárok ti, kiknek nincsenek tudósaitok!~ ~–
 3    I,    III|       capite foetet piscis; * azok, kiknek legtöbb érdemeik vannak
 4    I,      V|        fölléptére bizonyos emberek, kiknek nincsen egyéb dolguk, oly
 5    I,    VII|       tétlenség átka ez mindazokon, kiknek rendkí vüli szellemerőt
 6    I,   VIII|  mészároslegények által vezettetve, kiknek nem győzött eleget rimánkodni
 7    I,   VIII|           lovagol kivont kardokkal, kiknek ugyancsak vigyázni kell
 8    I,     IX|             áll: használni tudni.~ ~Kiknek azon dicsőség juthatott
 9    I,     IX|    fiatalság, a vérmesebb hazafiak, kiknek közelebb van fejőkhöz a
10    I,     IX|            háta mögött, s nehányan, kiknek idejük volt hátratekinteni,
11    I,      X|            híres jogtudósok voltak, kiknek tanácsadására sokat lehete
12    I,     XI|       Vannak olyan dologtalan urak, kiknek nincs egyéb foglalatosságuk,
13   II,    XIV|            azon irigyelt delnőkkel, kiknek szabad látni az arcot, hallani
14   II,    XIV|             mely imádott bálványaé, kiknek szabad szemeinek pillantásaival
15   II,     XV|         helyett; kegyelt művésznők, kiknek társalgása valódi fűszere
16   II,     XV| arisztokratái, gourmand * öregurak, kiknek csak a szeme és a szája
17   II,     XV|          terjengetik; őrült poéták, kiknek csak inteni kell, hogy rögtön
18   II,     XV|         efféle buzgó közbirtokosok, kiknek halmaza kétségbe ejteni
19   II,     XV|     mindazon szelíd lények szemeit, kiknek azt elmondá.~ ~A vadász
20   II,   XVII|        férfiak szoktak összegyűlni, kiknek körében gonoszul érezék
21   II,  XVIII|     illedelmesen azok közé sorozni, kiknek elismert jó tulajdonságait
22   II,    XIX|              mind olyanokat talált, kiknek sok jó tulajdonságaikból
23   II,     XX|          férfiúért poharat emeljen, kiknek egyike István gróf, másika
24   II,   XXIX|         madarasi kastély kertészei, kiknek firól fira kötelességük
25   II,   XXIX|             ama rég elhunyt ősöket, kiknek midőn lankadt kezéből kihullott
26   II,   XXXI|         gyermekektől körülrajongva, kiknek mindegyike azt hiszi Zoltánról,
27   II,    Veg|             beleszőttem e regénybe, kiknek azután nem adtam szerepet.