Kötet, Fezejet

 1    I,      I|       lépést.~ ~Bús Péter uram nézi igaz predestinációt hivő képpel
 2    I,      I|      szoktam mulatságot rontani; én igaz gentleman vagyok, aki minden
 3    I,     II|       bitorló, aki nem akarja önnek igaz jussát kiszolgáltatni, s
 4    I,    III|  mulatsággal kínálkozó hely.~ ~– Az igaz, hogy bormérő házak nagyon
 5    I,    III|          találok bennök; óh, milyen igaz minden szava, sokszor tapasztaltam
 6    I,    III| prezervatíva * az elernyedés ellen. Igaz ugyan, hogy éppen amiatt,
 7    I,    VII|             amit ön mondott, az nem igaz… – szólt Rudolf, könnyeden
 8    I,      X|             amit ő hisz.~ ~– Az nem igaz. Megtudhatja ön magától
 9    I,      X|    primadonnáktól veszi.~ ~– Az sem igaz, újdonan vásárlott mindent;
10    I,      X|            talán hát mégsem egészen igaz az, amit Teréz beszélt felőle.~ ~
11    I,   XIII|          hagy magával komázni.~ ~Az igaz, hogy minden öröm mellett,
12   II,    XIV|        volna, de nem boldogság.~ ~– Igaz ugyan, hogy kérőd nem fiatal
13   II,    XIV|        csorogtak bele. Tehát mégsem igaz, amit a vén tapasztalás
14   II,     XV|            mester van megáldva. Nem igaz abból az egész monológból
15   II,     XV|           valóban nem is tett soha. Igaz ugyan, hogy esztendőszámra
16   II,     XV|              és meg nem szólítalak. Igaz is. Milyen kicsiny gyerekleány
17   II,     XV|           Amit Fennimor mondott, az igaz. Neki remegni kell most,
18   II,   XVII|              Semmi sem volt azokbul igaz. Hiszen semminek sem látszott
19   II,   XVII|             nemzetre rádisputáltak. Igaz ugyan, hogy annak felével,
20   II,  XVIII|        Valóban az – felelt Varga. – Igaz, hogy nem is látni messze
21   II,  XVIII|        amidőn azt mondom, nincs! de igaz; ön is igen kedves, előzékeny
22   II,   XXIV|            a segédje.~ ~– Ah ça, ez igaz. Hanem tudod, az akárhányszor
23   II,   XXIV|         semmi sem történt közöttük. Igaz ugyan, hogy ő már ráállt
24   II,    XXV|          lett volna. Nem volt az az igaz gyöngye a két Indiának,
25   II,   XXXI|           azt is megtudjuk, ami nem igaz.~ ~Jerünk legelébb is Kecskerey
26   II,   XXXI|          született?~ ~– Tökéletesen igaz – szól Mr. Griffard, leoldva
27   II,   XXXI|          mind e mai napig él.~ ~Egy igaz folt nincsen rajta többé.