Kötet, Fezejet

 1    I,      I|            tartani, márpedig ha így tart, akkor nem tudom, ki lesz
 2    I,      I|            ki nem mozdul, hanem ott tart a kastélyában teátrumot,
 3    I,      I|   daloljanak; aki egy egész palotát tart a kutyái számára, s velők
 4    I,      I|                  Hogy egész háremet tart parasztleányokból, s magához
 5    I,    VII|            cseppig kifacsarta; s ez tart harmincéves koráig, ekkor
 6    I,    VII|         vagy valami nagy tábornokot tart leghíresebb embernek, s
 7    I,   VIII|             úr szelídített medvéket tart az udvarán, melyek megeszik
 8    I,   VIII|         kedélyes mulatság mindaddig tart, amíg csak egy ember marad
 9    I,   VIII|            a cigány, minő dikciókat tart a helybeli kántor, s hogy
10    I,      X|   felborozva erkölcsi prédikációkat tart háta mögött nevető leányainak,
11    I,     Sz| helyettesítve párkányzatot, erkélyt tart~ ~karikatúr – karikaturisztikus,
12   II,    XIV|           okos, értelmes beszédeket tart; senki sem tudja elképzelni,
13   II,    XIV|         című férfi, kinek egy hétig tart, míg jószágain végigutazik,
14   II,     XV|          most kapnak rajtad. Meddig tart ez a szépség? Tíz esztendő
15   II,     XV|              Sőt tíz esztendeig sem tart ily módon a szépség – folytatá
16   II,     XV|      körökbül, kit nagy énekesnőnek tart a világ, s ki szereti magát
17   II,     XV|        vigalom éjfél után két óráig tart, amidőn minden ember egymásba
18   II,  XVIII|           szabadelvű párt vezérének tart a közvélemény, mert hosszú
19   II,  XVIII|       őszintén, nyíltan nekem: „Mit tart felőlük, milyen jelleműeknek
20   II,  XVIII|            milyennek a világ. Kiket tart szeretetre, kiket hidegségre
21   II,  XXIII|            pompás, elegáns szállást tart, renoméja most is a régi,
22   II,  XXIII|           ismerne rá; jó életrendet tart, tán ügyes orvosai vannak.
23   II,   XXIV|       Szegény Rudolf fél, hogy soká tart a beszéd. No, jó éjszakát
24   II, XXVIII|              Csak a sík hófehérsége tart némi világot a táj felett.~ ~
25   II, XXVIII|          keresztül Kárpátfalva felé tart.~ ~A szán hátuljában egyszerű
26   II, XXVIII|             egyenesen az emlék felé tart.~ ~E látogató Rudolf.~ ~