Kötet, Fezejet

 1    I,     II|           s ezáltal kényszeríté őt egyenesen ülni.~ ~– Önnek háromszázezer
 2    I,     IV|         ismét bankárja van); onnan egyenesen vágtattam Pelerinhez, kié
 3    I,     VI|          sem szereti a színlést. Ő egyenesen buzdítja arra imádóit, hogy
 4    I,    VII|         által a hirhedett művésznő egyenesen az ő palotájába hajtatott
 5    I,    VII|           magát Londonban? – szólt egyenesen a lyánkához intézve szavait,
 6    I,   VIII|       munkálkodni, tehát áttérének egyenesen az ünnepély előkészületeire.~ ~
 7    I,   VIII|        veszett dühvel nyargalt reá egyenesen. Egyetlen rémkiáltás tölté
 8    I,   VIII|            szakad bele.~ ~A legény egyenesen a versenytér felé nyargalt
 9    I,    XII|      öntudatosan akarta, a sértést egyenesen magáévá teszi, és azt vissza
10    I,    XII|           maga helyén látták állni egyenesen. Abellino háttal volt felé
11    I,   XIII|           visszatérett, megtevé őt egyenesen jószágigazgatónak, mely
12    I,   XIII|          úr azonban ahelyett, hogy egyenesen odament volna az eléje nyújtott
13    I,   XIII|            lenni.~ ~– No annak hát egyenesen magam vagyok az oka; szegények
14   II,    XIV| esztendőszámra? Neki kell rukkolni egyenesen! Megmondani a leánynak,
15   II,    XIV|         Neked kérőd van – mondá ki egyenesen, nehogy a kerülgetéssel
16   II,     XV|      segélyül hívta, hogy Mayernét egyenesen állásra bírja, de mind nem
17   II,     XV|       idegen férfiút hoz karján, s egyenesen a háziúr elé vezeti, és
18   II,    XVI|        szabályokkal és segédekkel, egyenesen nekidöfött ellenfelének.~ ~–
19   II,    XVI|     keresztülütött kard tartja még egyenesen állva… Azután összerogy
20   II,   XVII|           mögötte a kaput, lovával egyenesen átugratott a palánkon, s
21   II,  XVIII|      következő battéria * már most egyenesen Flóra ellen lőn elgyújtva.~ ~–
22   II,    XIX|        Legjobb, ha fel sem veszed. Egyenesen hideg, visszautasító arccal
23   II,    XXI|       pillantva meg az országúton, egyenesen azoknak iramodik.~ ~A vadászoknak
24   II,    XXV|       Rudolfnak kevés alkalma volt egyenesen Kárpáthynéhoz szólhatni,
25   II, XXVIII|         ura állítását.~ ~– Menj te egyenesen a nyomon, s adj át két agarat
26   II, XXVIII|          fáklyával.~ ~Az éji lovas egyenesen az emlék felé tart.~ ~E