Kötet, Fezejet

 1    I,      I|          ahhoz vagyok szokva, hogy velem még a hajdúm is gorombán
 2    I,    III|        leszesz. Holnap jöjjetek el velem az ifjú óriások klubjába.
 3    I,     IV|           ötleni, mert szegény fiú velem együtt nemigen számíthatja
 4    I,     IV|           emberszólási forma ez a „velem együtt”), jövendőbeli örökségét
 5    I,     IV|    bízzanak rá.~ ~– Parancsoljanak velem is! – ismétlé az a fiatal
 6    I,     IV|        titulálni. – Parancsoljanak velem is! – ismétlé már tizedszer.~ ~–
 7    I,      V|            hiszem, hogy azt tegyék velem, és ha tennék is, mit vehetnek
 8    I,    VII|          csókot azon férfiúnak, ki velem jő!” és rögtön akadt vállalkozó.
 9    I,   VIII|     tuloknál. Ez kevés lesz. Gyere velem, ha legény vagy, hozzunk
10    I,   VIII|          rá.~ ~– Mindenüve eljársz velem, iszol, kártyázol, garázdálkodol,
11    I,      X|            szíves oly helyre jönni velem, hol a társaságot nem zavarjuk.~ ~
12    I,      X|      megkérdik: „Miért?”~ ~– Jössz velem.~ ~– Hová papa?~ ~– Terézhez.~ ~
13    I,     XI|         Halálos ágyán megfogadtatá velem, hogy ha találok fiatal,
14   II,     XV|            fogni! Ön egy óra múlva velem jön falura, a többit azután
15   II,     XV|           beszélgetésre elzárkózni velem.~ ~E szavak oly nyugodt,
16   II,  XVIII|          csak azokat ismerteti meg velem, kiket szeretnem kell, a
17   II,    XIX|            öreg abban alkudott meg velem, hogy csak azokat fogja
18   II,    XIX|             hogy csak azokat fogja velem megismertetni, akiket okom
19   II,     XX|       Asszonyom! Próbálták ezt már velem mások is. Én asszonyokkal
20   II,   XXII|            a háziasszonyi gondokat velem megosztandja. Egyébiránt
21   II,   XXII|         szeretném, ha ön mindenüvé velem jönne, és együtt volna velem,
22   II,   XXII|       velem jönne, és együtt volna velem, és sohasem hagyna el.~ ~
23   II, XXVIII| szolgálatára lehetek, rendelkezzék velem.~ ~– Köszönöm, uram, én
24   II, XXVIII|        tölteni? Jöjjön Szentirmára velem.~ ~– Köszönöm, uram. Ön
25   II,   XXIX|         helyeslését.~ ~– Jer tehát velem a levéltárba. A többi tanúk