Kötet, Fezejet

 1    I,     II| meggyilkolhatja. Emellett az ország tele van prókátorokkal, a parasztság
 2    I,      V|            a tapsokat, a koszorúkat tele marokkal szórják tehetségtelen
 3    I,    VII|         felül szűk, hosszú nyakkal, tele valamely sűrű, de kristálytiszta
 4    I,    VII|           felhőkkel töltötték volna tele, melyek sűrűn hömpölyögve
 5    I,    VII|         szemei, a halállal dacolók, tele voltak sugárzó szerelemmel,
 6    I,   VIII|        szekerekre rakva, egy szekér tele frissen sült cipóval, a
 7    I,   VIII|      fölfelé. Kormos fekete homloka tele volt tüskés, ragadós vízi
 8    I,   VIII|    kicsinyben fog játszani, s eldűl tele fővel és üres erszénnyel.~ ~
 9    I,   VIII|     elkezdtek kártyázni, ő mindjárt tele marokkal rakta a pénzt,
10    I,   XIII|            az ő szerzeménye. A park tele szarvas- és dámvaddal, s
11    I,   XIII|           töltve.~ ~A szekér dereka tele van rakva egybekötözött,
12    I,   XIII|          hogy ez a sok szép papiros tele van firkálva.~ ~– Ész nélkül
13    I,   XIII|        egyszerre, mikor még most is tele van a fejem a sok mennykő
14    I,   XIII|             párizsi. Mindkét zsebje tele van dugva egész térdig eggyel-mással,
15    I,   XIII|              hordót hengerítve elő, tele hegyaljai borral; ott a
16    I,   XIII|           jókedvének kulacsa mindig tele legyen piros egri borral,
17   II,     XV|     szalonnát, s bevágott utána egy tele kotyogós szilvapálinkát,
18   II,     XV|          azt gondolva, hogy a levél tele van vad idegen szavakkal,
19   II,   XVII|            megtartani magánál, mert tele voltak azok mindenféle bohósággal,
20   II,   XVII|           érkezett a többek között, tele mindenféle piszkos, szennyes
21   II,   XXII|    meggyulladt agy ábraképekkel van tele. Ki ügyelne az ily beszédre?
22   II,   XXII|           áruló legyen az iránt, ki tele szeretettel járult hozzá,
23   II,    XXV|         asszonyukat. Zsebjei mindig tele voltak cukros mandulával;
24   II,   XXVI|          világ az ő inasaival volna tele, az a visszataszító szépség –
25   II,  XXVII|        könnytelenek voltak. A szoba tele van szolgálattevő nőkkel.