Kötet, Fezejet

 1    I,    III|        borotvált arccal. Viselete egyszerű, arcán semmi kifejezés nem
 2    I,    III|           szoktam ide járni, s az egyszerű emlék alá, mely tiszteletére
 3    I,      V|   soraimért; én, ki ezeket írtam, egyszerű kézműves vagyok, s minden
 4    I,      V|        büszke vagyok. N. N.”~ ~Az egyszerű, cifrázatlan szavak oly
 5    I,     VI|             S a művésznő lábaihoz egyszerű babérkoszorú hullt alá.~ ~
 6    I,    VII|    megáldja.~ ~Az elválás hasonló egyszerű formaságok mellett megy
 7    I,    VII|           nőül, tőle a fent leírt egyszerű szertartások mellett törvényesen
 8    I,    VII|          nem érti.~ ~Pedig az oly egyszerű volt.~ ~Rudolf pedig sebesen
 9    I,   VIII|      nemesember.~ ~– Az is nagyon egyszerű. Amidőn két hétig a minap
10    I,     XI|          volna azt hinni, hogy az egyszerű emberek nem értenek a mulatsághoz. –
11    I,     XI|           többé nem volt kedve az egyszerű munkákhoz, a szegényes mulatságokhoz,
12    I,    XII|      különösen csinos és amellett egyszerű polgári kiállítást, tudja
13    I,    XII|   legkisebb kifakadás nélkül, ily egyszerű módon adja tudtára a meglepett
14   II,    XIV| átöltözött úri inasok ajánlkoztak egyszerű képpel kertésznek, majorosnak,
15   II,     XV|        úgy el? Valóban szép volt! Egyszerű, de becses csipkeöltöny
16   II,   XVII|         vagy Somorjába, mely igen egyszerű és legkevesebb költséggel
17   II,   XVII|          amely általánosan ismert egyszerű szerekkel szokták falusi
18   II,  XVIII|       megjelenésem előtt. Én igen egyszerű emberek közt nevelkedtem,
19   II,  XVIII|  megállásra bírni, mégpedig olyan egyszerű módon, hogy futtában olyat
20   II,    XXI|      csipkebodrot szorítá, s elöl egyszerű gyémántcsattal volt megtűzve;
21   II,  XXVII|     összetéve keblén, elrebegi az egyszerű imát, mire gyermekkorában
22   II, XXVIII|         tart.~ ~A szán hátuljában egyszerű köpenybe burkolt férfi ül,
23   II, XXVIII|       vidám gyermekre gondolt, ki egyszerű polgári viseletben ott ült
24   II,   XXIX|           áhítattal imádkozott ez egyszerű szertartás után, s azután