Kötet, Fezejet

 1    I,      I|            ugyan négy jó paripája, mellyel ha segélyére menne az érkező
 2    I,    III|          fajban, leteszi a kardot, mellyel egykor egész Európát védte,
 3    I,    III|       minden eszközt bír forgatni, mellyel hírt, hasznot, becsületet
 4    I,    VII|      feledkezém el a tiszteletről, mellyel nagysádtoknak tartozom.~ ~–
 5    I,   VIII|        nagy veres zászlót tartott, mellyel majd kiverte a szél a szemeit.
 6    I,     IX|          legelső műnek előadására, mellyel ez új temploma a nemzeti
 7    I,      X| fertelmességről, azzal a seprűvel, mellyel e pipa cserepeit kitakarítom,
 8    I,      X|          hogy azon régi szívesség, mellyel kegyed hajdanában házam
 9    I,     XI|    forrását, elenyészik a veszély, mellyel a gazdagság fenyegeti az
10    I,     XI|          ismernék azon kegyeletet, mellyel a köznép irántuk viseltetik,
11    I,    XII|           ember taszigálta fűrész, mellyel a furnírozásokat volt szokás
12    I,    XII|     kötekedő, ingerlő hunyorítást, mellyel Abellino ellenfelét zavarba
13    I,   XIII|            kezéből a bársonykefét, mellyel éppen a mentegallért készült
14    I,   XIII|         harisnyát és csatos cipőt, mellyel otromba skarlát gúnyájukat
15   II,    XIV|          általános előszeretetből, mellyel hasonló mulatságos olvasmányok
16   II,    XIV|          maga sem ismer, tettetés, mellyel önmagát is ámítja, és hiú
17   II,     XV|    öltözettel tért vissza a házba, mellyel Mayernénak minden nemes
18   II,    XVI|     fegyvert adnak a felek kezébe, mellyel azok hirtelen ki ne végezhessék
19   II,   XVII|       sokoldalú hivatásánál fogva, mellyel a közélet rugóiba vág, kénytelenek
20   II,   XVII|       mondhatnók delejes hajlamot, mellyel e délceg állatok az úri
21   II,  XVIII|         lövés, vágás és szurkálás, mellyel egy egész társaságot képes
22   II,    XXV|       hangjára megtört az erőszak, mellyel Fanny könnyeit visszatartá,
23   II,   XXXI|         egyik kezében a mankósbot, mellyel köszvényes lábain segít,