Kötet, Fezejet

 1    I,      I|      társaság meg volt győződve felőle, hogy ebből a leggyönyörűbb
 2    I,     IV| ránézett, már az bizonyos lehet felőle, hogy tud róla valamit,
 3    I,     VI|    tiszteletről, bizonyos lehet felőle, hogy azon színpadról eltiltatik;
 4    I,    VII|      egy új kalandot nem tudott felőle regélni, lett legyen az
 5    I,      X|      mert aki szólni bátorkodik felőle, utánamegy!~ ~E kegyetlen
 6    I,      X|        ha már szólnának valamit felőle, csak hogy ő visszautasíthassa
 7    I,      X|   lebegett, hogy kérdezősködjék felőle, de csak visszafojtotta
 8    I,      X|     igaz az, amit Teréz beszélt felőle.~ ~Meglehet, hogy szeretett
 9    I,      X| életpályát választá. Nem szólok felőle. Az ilyenről legjobb hallgatni;
10    I,     XI|         felett. De ez nem szólt felőle senkinek.~ ~Jövő vasárnap
11    I,    XII|    titkot, de senki sem beszélt felőle. A két öreg sokat tanácskozott
12    I,    XII|          hogy még senki sem tud felőle semmit, tehát a baj még
13   II,     XV| tudhatott az érdekelteken kívül felőle semmit, azoknak pedig természetökben
14   II,     XV|        után kezdett eszmélkedni felőle, miszerint Teréz és Fanny
15   II,   XVII|        valaki, aki meg ne volna felőle győződve, hogy a Győr vármegyei,
16   II,  XVIII|    dicsérve, magasztalva beszél felőle; sokat utazott külföldön,
17   II,    XIX|        a parányit; tudakozódjál felőle. Véghetetlenül sokat fog
18   II,   XXII|      szabad, s ne merjen szólni felőle, nehogy arcának elpirulása,
19   II,   XXII|        bármit. Bizonyos lehetsz felőle, hogy rám nézve nem lehet
20   II,   XXIV|    akarok semmi rosszat mondani felőle; ő egy feddhetlen állású
21   II,   XXVI|         ily könnyeden beszélhet felőle? – kérdé Livius Rudolfhoz
22   II,   XXXI|      még csak álmodni sem képes felőle. Ha meghal, még a másvilágon
23   II,    Meg|   veszem el a Jennyt. Megtudtam felőle még valamit.~ ~– Még?~ ~–