Kötet, Fezejet

 1    I,      I|          inger, valami új mámor, bohó, bizarr, rendkívüli eszme,
 2    I,      I|       előtte a két hajdúval.~ ~A bohó temetési paródia, össze-vissza
 3    I,    III| megtudják, hogy mi az.~ ~Szegény bohó fiú! Azt gondolta, hogy
 4    I,    III| gazdagság, vagy valami nevezetes bohó életmód által kitüntették
 5    I,      X|       palacsintát, olyan kedves, bohó fiúk.~ ~Négy leány lett
 6    I,   XIII|          ha azután egy-egy olyan bohó akad hozzá, mint Varga Péter
 7    I,   XIII|     mégsem fogytak volna ki azon bohó és nevetséges kalandok meséiből,
 8   II,    XIV|          szomorú ifjú arcát és a bohó vén emberét, kik őt nőül
 9   II,   XVII|           sok szép asszonyt, sok bohó férfit fog együtt találni,
10   II,   XVII|        melyre a szerencse és egy bohó vénember szeszélye hozta?
11   II,  XVIII|   Szentirmayné egy valóságos kis bohó, hogy meg tudja az embert
12   II,    XIX|               Itt van egy kedves bohó, gróf Erdey Gergely. A legkellemesebb
13   II,    XIX|          éppen azért, mert olyan bohó, éppen azért, minthogy oly
14   II,    XIX|           jegyzé Fanny. – Kedves bohó.~ ~– Menjünk tovább: gróf
15   II,    XIX|         legsajátságosabb, ezek a bohó táblabírák, ezek a tekintetes
16   II,    XIX|       elhalaványodva.~ ~– Ah, be bohó vagy te! Ez egy igen jeles,
17   II,     XX|          a vendégsereg között. A bohó fiú leborotváltatta mind
18   II,    XXI|         az elegáns ifjúk, csak a bohó Gergely gróf volt angolnak
19   II,    XXI|       asszony az ő felesége.~ ~A bohó Gergely gróf eközben mindenféle
20   II,   XXII|       szívvel meg lehet bírni! A bohó öregember térdre esett neje
21   II,    XXV|         nő, és elhalványult.~ ~– Bohó te, hogy megijedtél tőle. –
22   II,    XXV|      kacagni kezdett.~ ~– Milyen bohó vagy te. Hisz azt is csak
23   II,   XXXI|        van Livius, itt Konrád, a bohó Erdey Gergely, az étvágya